EXKLUZÍV
A Nóta Szerelmesei
Interjú
Kállay Borival
és Berkes Jánossal
Két különlegesen szép, hajlékony hang. Egy
szoprán és egy tenor. Kállay Bori és Berkes János.
- Az első színpadi találkozást voltaképpen Garas Dezsőnek köszönhetjük.
Az ő nevezetes, margitszigeti, szabadtéri Csárdáskirálynő rendezése
hozott össze bennünket még 1985-ben - mondja Berkes János -, én Edwint
játszottam, Borika pedig Szilviát.
- A választás, ami engem illet, nem volt magától értetődő. Egyrészt
nem voltam budapesti, nem voltam az Operettszínház tagja, és nem volt
előéletem a primadonna szerepkörben. Szubrett szerepeket játszottam-énekeltem
akkor már évek óta a debreceni Csokonai Színházban. Garas Dezső egy
magazin címlapján látott meg, így hívott meghallgatásra.
- Azt hiszem, mindketten kissé megilletődötten kezdtünk hozzá, hisz
olyan nagy nevek között találtuk magunkat, mint Kálmán György, Besenyei
Ferenc, Agárdy Gábor vagy a hölgyek közt Tőröcsik Mari - veszi át a
szót a kiváló operaházi tenorista, Berkes János.
- Mindenesetre, a két nyári sorozatban játszott Kálmán-operett hatalmas
közönségsiker volt. Ám azután egy darabig nem találkoztunk a színpadon
Jánossal - ismét Kállay Bori veszi át a szót. - Sőt, színpadi találkozásunk
azóta sem volt.
(Folytatás a 3. oldalon)