,,Görcsönyért" Közalapítvány

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008

Alapító okirat
Görcsöny Község Önkormányzata (7833 Görcsöny, Rákóczi Ferenc u. 1., adószáma: 15332817-2-02, KSH-törzsszáma: 15332817-7511-321-02) mint alapító a Polgári Törvénykönyv 74/G. § alapján

közalapítványt

hoz létre, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglaltaknak is megfelelően.

1./ A közalapítvány neve:
"Görcsönyért" Közalapítvány
A közalapítvány német elnevezése:
Stiftung des öffentlichen Rechts für die Gemeinde Görcsöny

2./ A közalapítvány székhelye: 7833 Görcsöny, Rákóczi Ferenc u. 1.

3./ A közalapítvány céljai:
a.) a települési önkormányzat feladatkörébe tartozóan:
- a településfejlesztés elősegítése, az épített és természeti környezet védelme;
- a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, valamint a csatornázás megvalósítása;
- a helyi közutak és közterületek fenntartása;
- a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól;
- a települési önkormányzat feladatkörébe tartozó alapfokú nevelésről, oktatásról, az óvodáról, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról, a gyermek- és ifjúságvédelemről való gondoskodás;
- a közösségi tér biztosítása;
- közművelődési, művészeti tevékenység, sporttevékenység támogatása;
- az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése;
b.) a közalapítvány az 1997. évi CLVI. törvény 26. §. c./ pontjában felsorolt alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:
2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
5. kulturális tevékenység
7. műemlékvédelem
8. természetvédelem
9. környezetvédelem
10. gyermek- és ifjúságvédelem
14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével
15. a közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás
18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások
22. a közforgalom számára megnyitott út, híd fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység

4./ Csatlakozás a közalapítványhoz és a közalapítvány jogállása: A közalapítvány nyílt, ahhoz bármely belföldi vagy külföl-di természetes vagy jogi személy csatlakozhat pénzbeli vagy természetbeli adománnyal, amennyiben 3. a) pontban megjelölt célokat támogatni kívánja, és jelen alapító okirat rendelkezéseit elfogadja. A csatlakozók a csatlakozás tényével nem válnak alapítókká. A közalapítvány jogállása: pártoktól független, azoktól támogatást nem kapott és nem is fogad el, képviselőjelöltet nem állított és nem is támogat, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. A Közalapítvány a Polgári Törvénykönyvről 1959. évi IV. tv. 74/G. §-a, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 6. § (1) bekezdése, valamint a 8. § (4) bekezdése alapján jogi személyiséggel rendelkező közalapítvány, és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 5. § alapján kiemelkedően közhasznú szervezet. A közalapítvány közhasznú tevékenysége során a helyi önkormányzat-okról szóló 1990. évi LXV. tv. 6. § (1) bekezdése, valamint a 8. § (4) bekezdése által a települési önkormányzat feladatkö-rébe utalt, a jelen alapító okirat 3./a) pontjában felsorolt közfeladatot lát el.

5./ A közalapítvány vagyona: a) A közalapítvány induló vagyona 500.000.- Ft., azaz ötszázezer forint készpénz, amelyet teljes egészében az alapító bocsát a közalapítvány rendelkezésére. b) A közalapítvány működése során felhalmozott vagyon csak közalapítványi célokra használható fel. c) A közalapítványi vagyon felhasználása felett a Kuratórium teljes döntési jogkörrel, önállóan rendelkezik a köz-alapítvány céljainak megvalósítása érdekében az alapító okirat rendelkezései-nek keretein belül. d) A felajánlott céltámogatást lehetőleg a felajánló előírásainak megfelelően, de mindig ezen alapító okirat rendelkezései szerint kell felhasználni. e) A közalapítványi vagyont olyan mértékben lehet felhasználni, hogy az az önálló gazdálkodáshoz szükséges mérték alá ne csökkenjen

6./ A közalapítvány a 3. a) pontban megjelölt célja érdekében: az alapító, illetőleg a közalapítványhoz csatlakozó személyek, illetőleg a közalapítvánnyal szerződéses jogviszonyban állók
a) társadalmi munkát szervezhetnek;
b) anyagi hozzájárulást teljesíthetnek;
c) adományokat gyűjthetnek.

7./ A közalapítványi vagyon működtetése, a gazdálkodás általános szabályai:
a) A közalapítvány induló vagyona, továbbá minden hozadék jellegű, illetve adományból eredő vagyonnövekedés feletti rendelkezés joga a Kuratóriumot illeti meg.
b) A közalapítványi vagyonnal a Kuratórium a közalapítvány céljainak megvalósítása érdekében gazdálkodik, a jogszabályi rendelkezések betartásával.
c) A közalapítvány gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az ezen alapító okiratban meghatározott tevékenységeire fordítja.
d) A közalapítvány közhasznú céljainak megvalósítása érdekében - azokat nem veszélyeztetve - vállalkozási tevékenységet folytat.
e) A közalapítvány befektetési tevékenységét a Kuratórium által elfogadott befektetési szabályzata alapján végzi.
f) A közalapítvány az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az ezen a módon igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján (a 13/d) pontban megjelölt helyi lapban) nyilvánosságra kell hozni. A közalapítvány által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. A közalapítvány a kuratórium és a felügyelő bizottság tagjait, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
g) A közalapítvány kiemelkedően közhasznú jogállása fennállásának ideje alatt a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani.
h) A közalapítvány működése nyilvános. A közalapítvány cél szerinti juttatását pályázat alapján nyújtja. A kiírt pályázat nyilvánosságát biztosítani kell akként, hogy a pályázatot a közalapítvány székhelyén a beadási határidő lejártát megelőzően legalább 30 napos időtartamra ki kell függeszteni. A pályázat kiírásáról és tartalmáról a Kuratórium dönt. i) A közalapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
j) A közalapítvány, mint kiemelkedően közhasznú szervezet bevételei:
1. az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
2. a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
3. az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
4. egyéb bevétel;
5. a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
k) A közalapítvány mint kiemelkedően közhasznú szervezet költségei:
1. a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások és kiadások);
2. az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások és kiadások);
3. a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások és kiadások);
4. a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások és kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
l) A közcélú adománygyűjtés szabályai: A közalapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével, és csak a közalapítvány képviselőjének írásos meghatalmazása lapján végezhető. A juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
m) A közalapítvány céljára rendelt vagyon kezelése: A közalapítvány céljára rendelt vagyon kezelője a Kuratórium, amely a közalapítvány alapító okirata alapján köteles eljárni.

8./ A közalapítvány ügyintéző és képviselő szerve a Kuratórium
a) A Kuratórium 3 főből áll, ezen belül elnöke, titkára és egy további tagja van.
b) A Kuratórium elnöke: Ragoncsáné László Verona (sz.: 1952. 10. 20. Hímesháza, a.n.: Fábián Verona) 7833 Görcsöny, Petőfi u. 3.
c) A Kuratórium titkára: Polgár László Dezső (sz.: 1954. 11. 15. Pécs, a.n.: Neudhardt Magdolna Julianna) 7833 Görcsöny, Ady Endre u. 8.
d) A Kuratórium további tagja: dr. Sándorné dr. Veres Andrea Ágnes (sz.: 1970. 03. 03. Karcag, a.n.: Hubai Vilma) 7623 Pécs, Petőfi u. 61.
e) A Kuratóriumi tagság megszűnik lemondással, az alapítói kijelölés visszavonásával és a törvény által meghatározott egyéb okból kifolyólag. Az alapító a kijelölés visszavonására csak a Ptk. 74/C. § (6) bekezdésben meghatározott esetben jogosult, ha a tag tevékenységével a közalapítvány célját veszélyezteti.
A Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) szükség szerint a közalapítvány szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, az alapító okirat rendelkezéseinek keretei között;
b) szükség szerint a Kuratórium ügyrendjének megállapítása, az alapító okirat rendelkezéseinek keretei között;
c) döntés a közalapítványi céloknak megfelelően a közalapítványi vagyon felhasználásáról;
d) döntés a közalapítvány éves gazdálkodási tervéről;
e) döntés a közalapítványhoz csatlakozni kívánó jogi személy, nem jogi személy szervezet vagy természetes személy által a közalapítvány céljára felajánlott vagyoni hozzájárulás elfogadásáról vagy visszautasításáról;
f) az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása. A Kuratórium döntéseit azok meghozatalát követő 8 (nyolc) napon belül a döntésben közvetlenül érintett részére ajánlott levélpostai küldeményként közvetlenül megküldve a közvetlenül érintett tudomására hozza. Az értesítés elküldése a titkár feladata.

9./ A Kuratórium működése:
a) A Kuratórium szükség szerint, de legalább évente két alkalommal tartja üléseit. Az üléseket az elnök, az elnök akadályoztatása esetén a Kuratórium titkára hívja össze olyanképpen, hogy a Kuratórium tagjait legalább 8 nappal az ülés előtt, a napirend megjelölésével írásban értesíti Indokolt esetben a Kuratórium ülése közvetlen értesítéssel szóban, avagy távbeszélő útján is összehívható.
b) A Kuratórium akkor határozatképes, ha ülésén mindhárom tagja jelen van. Határozatképtelenség esetén a Kuratórium ülését változatlan napirenddel 15 napon belül ismételten össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott Kuratórium is csak akkor határozatképes, ha azon mindhárom tagja jelen van.
c) A Kuratórium döntéseit nyílt szavazással, legalább kétharmados szótöbbséggel hozza.
d) A Kuratórium ülései nyilvánosak, azokon bárki szabadon részt vehet.
e) A Kuratórium elnöke a Kuratórium ülésein meghozott döntésekről határozatok könyvét köteles vezetni, amelyekbe a meghozott döntések tartalmát, a döntéshozatal időpontját és az abban foglalt rendelkezés hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát az igennel és nemmel szavazók személyének megjelölése mellett köteles bejegyezni.
f) A Kuratórium ülésén meghozott döntést a Kuratórium elnöke a döntéshozatalt követően szóban kihirdeti, és azt annak meghozatalát követő 3 napon belül legalább további 30 napos időtartamra a közalapítvány székhelyén ki is függeszti, ezen túlmenően a döntést az abban közvetlenül érintett részére ajánlott levélpostai küldeményként közvetlenül megküldve is a közvetlenül érintett tudomására hozza.
g) A Kuratórium ülésén meghozott döntésekről vezetett határozatok könyvébe, úgyszintén a közalapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki jogosult a kuratórium elnökével történt előzetes időpont egyeztetést követően betekinteni.
h) A közalapítvány által nyújtott szolgáltatást a Kuratórium döntése alapján arra jogosult veheti igénybe.
i) A Kuratórium elnöke a közalapítvány tevékenységéről minden év május hó 31. napjáig éves beszámolót, valamint közhasznúsági jelentést köteles készíteni, amelyet az év első, avagy soron következő Kuratóriumi ülésén - de legkésőbb a tárgyév június hó 15. napjáig - ismertetni köteles. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik, az elfogadásukról a Kuratórium egyszerű szótöbbséggel határoz. A közalapítvány az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést azok elfogadását követő 15 napon belül a székhelyén történő kifüggesztés útján, valamint a 13./d) pontban írt községi időszaki lapban történő egyszeri megjelentetés útján is nyilvánosságra hozza. A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
/a. a számviteli beszámolót;
/b. a költségvetési támogatás felhasználását;
/c. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
/d. a cél szerinti juttatások kimutatását;
/e. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
/f. a közalapítvány vezető tisztségviselőjének nyújtott juttatások mértékét, illetve összegét;
/g. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmú beszámolót. A közalapítvány éves közhasznúsági jelentésében bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatát készíthet. A számviteli beszámolónak a közhasznúsági jelentésbe foglalása az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.

10./ A felügyelő bizottság
a) A felügyelő bizottság 3 főből áll, ezen belül elnöke és 2 további tagja van.
b) A felügyelő bizottságnak az alapító által kinevezett bármely természetes személy tagja lehet.
c) A felügyelő bizottság elnökét és további tagjait az alapító jelöli ki határozatlan időre.
e) a felügyelő bizottsági tagság megszűnik: lemondással, az alapítói kijelölés visszavonásával és a tag halálával.
A felügyelő bizottság elnöke: Kelemen György (sz.: 1954. 08. 01. Ózd, a.n.: Csabai Zsófia, 7833 Görcsöny, Ady Endre u. 1.)
A felügyelő bizottság további tagjai:
Grünwald Géza (sz.: 1933. 05. 30. Kaposvár, a.n.: Grünwald Erzsébet, 7833 Görcsöny, Dózsa u. 17.) Pusch János (sz.: 1950. 01. 15. Cserdi, a.n.: Schaub Erzsébet, 7833 Görcsöny, Ifjúság útja 17.)
- A felügyelő bizottság a közalapítvány gazdálkodásának ellenőrző szerve, tevékenységéről az alapítónak köteles beszámolni.
- A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása határozatlan időre szól, tisztségükből az alapító által visszahívhatók.
- A felügyelő bizottság határozatait nyílt szavazással, legalább kétharmados szótöbbséggel hozza, üléseit legalább félévente egy alkalommal össze kell hívni. - A felügyelő bizottság ülését a felügyelő bizottság elnöke hívja össze akként, hogy annak időpontjáról a tagokat az ülés időpontját legalább két héttel megelőzően feladott ajánlott levélpostai küldeményben írásban értesíti. A meghívóban közölni kell a napirendet is.
- A felügyelő bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon mindhárom tagja megjelent. A szavazatképtelenség miatt megismételt felügyelő bizottsági ülés is kizárólag csak akkor határozatképes, ha azon a felügyelő bizottság mindhárom tagja megjelent.
- A felügyelő bizottság ülése nyilvános, azon bárki szabadon részt vehet.
- A felügyelő bizottság ülésén meghozott határozatokról a felügyelő bizottság elnöke köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a felügyelő bizottság döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.
- A felügyelő bizottság ülésén meghozott döntést a felügyelő bizottság elnöke a döntéshozatalt követően szóban kihirdeti, és azt a meghozatalt követő 3 napon belül legalább további 30 napos időtartamra az a közalapítvány székhelyén ki is függeszti, ezen túlmenően a döntést az annak meghozatalát követő 8 munkanapon belül az abban közvetlenül érintett részére ajánlott levélpostai küldeményként közvetlenül megküldve is a közvetlenül érintett tudomására hozza. A felügyelő bizottság döntései nyilvánosak, a felügyelő bizottság ülésén meghozott döntésekről vezetett határozatok könyvébe bárki jogosult a felügyelő bizottság elnökével történt előzetes időpont-egyeztetést követően betekinteni.
A felügyelő bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- a közalapítvány gazdálkodásának teljes körű ellenőrzése, a közalapítványi vagyon felhasználásáról szóló döntések végrehajtásának ellenőrzése.
- a felügyelő bizottság ellenőrzi a közalapítvány működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a közalapítvány munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közalapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
- a felügyelő bizottság tagja a közalapítvány kuratóriumának ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
- a felügyelő bizottság köteles a kuratóriumot és az alapítót tájékoztatni és a kuratórium összehívását kezdeményezni akkor, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a közalapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő
esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a kuratórium, illetve a kuratórium tagjainak tekintetében, ha azok bármelyike tevékenységével a közalapítvány céljának megvalósítását veszélyezteti, az alapító döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
- A kuratórium ülését a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a kuratórium összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.
- Ha a kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni az alapítót és a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
- A felügyelő bizottság tagjai tevékenységük során sem a kuratórium, sem pedig az alapító részéről nem utasíthatók.

11./A A kuratórium, mint vezető szerv tagjainak összeférhetetlensége. A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b.) pont) élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közalapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
/B. A felügyelő bizottság, mint felügyelő szerv tagjainak összeférhetetlensége. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
1. a kuratórium elnöke vagy tagja;
2. a közalapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
3. a közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat -, illetve
4. az 1.-3. pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.
/C. A közalapítvány vezető tisztségviselőire vonatkozó egyéb rendelkezések. A közalapítvány vezető tisztségviselői: a kuratórium elnöke, titkára és egy további tagja, valamint a felügyelő bizottság elnöke és további tagjai. 1. A vezető tisztségviselő, illetőleg az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
2.A közalapítvány megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője a közalapítványnál annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig vezető tisztséget betöltött személy, ha a közalapítvány megszűnésekor az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselők tevékenységüket ellenszolgáltatás nélkül végzik azzal, hogy a közalapítvánnyal kapcsolatos tevékenységükkel felmerült, igazolt és indokolt költségeik megtérítésére jogosultak.

12./ A közalapítvány és a Kuratórium képviselete. A közalapítványt, a Kuratóriumot a Kuratórium elnöke, annak akadályoztatása esetén a Kuratórium titkára képviseli. A közalapítvány bankszámlája feletti a Kuratórium elnöke és titkára együttesen jogosult rendelkezni. Az alapító vagy annak képviselője a bankszámla feletti rendelkezésre semmilyen formában nem jogosult.

13./ Egyéb rendelkezések
a) A közalapítvány határozatlan időre jön létre az alapító okirat bírósági nyilvántartásba vételének napján. A bíróság a közalapítványt az alapító kérelmére nemperes eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt, vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható.
b) A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona - a hitelezők kielégítése után - az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni.
c) A közalapítvány cél szerinti tevékenységéhez jogosult alkalmazottat vagy polgári szolgálatot teljesítő személyt foglalkoztatni, a munkáltatói jogokat ezen személlyel szemben a Kuratórium elnöke gyakorolja.
d) A közalapítvány Kuratóriuma döntéseit, valamint a közalapítvány gazdálkodásának legfontosabb adatait - a gazdálkodás adatai tekintetében az éves beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés székhelyén történő kifüggesztésével egyidejűleg - az alapító okirat 9./i) pontjában írtaknak is megfelelően az A' LA BAMBA elnevezésű Görcsöny községi időszaki lap útján is nyilvánosságra hozza. e) A közalapítvány képviselője hatvan napon belül köteles kérni az illetékes megyei bíróságtól a kiemelkedően közhasznú jogállás törlését, illetőleg a közalapítvány alacsonyabb közhasznúsági fokozatba történő átsorolását, ha a közalapítványműködése az 1997 évi CLVI. tv. 4-5.§-ában foglalt feltételeknek nem felel meg.
f) A közalapítvány közhasznú jogállásának esetleges megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

14./ A közalapítvány működése nyilvános. A közalapítvány szolgáltatásait bárki igénybe veheti, a közhasznú szolgáltatás nyújtásáról az igénylő által benyújtott pályázat alapján a Kuratórium dönt. A juttatás és a cél szerinti juttatás pályázati feltételeinek kiírásáról a Kuratórium dönt. A kiírt pályázat nyilvánosságát biztosítani kell akként, hogy a pályázatot a közalapítvány székhelyén a beadási határidő lejártát megelőzően legalább 30 napos időtartamra ki kell függeszteni.
A közalapítvány a Baranya Megyei Bíróság által a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésének napján jön létre, kiemelkedően közhasznú jogállását a kiemelkedően közhasznú szervezetként történő jogerős nyilvántartásba vétellel szerzi meg. A közalapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló végzés jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.
Jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdések tekintetében a Polgári Törvénykönyv és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók. A közalapítvány alapítója megbízza a Dr. Mayer Ügyvédi Irodát (7621 Pécs, Janus Pannonius u. 7., ügyintéző: Dr. Mayer Ferenc ügyvéd) a közalapítvány alapító okiratának megszerkesztésével és ellenjegyzésével, valamint meghatalmazza a közalapítvány létrehozásának a Baranya Megyei Bírósághoz történő bejelentésére és a nyilvántartásba vételi eljárásban történő képviseletre.

Kelt Görcsönyben, 2002. december 10-én.
Koncz István Szabolcs
polgármester
Görcsöny Község Önkormányzata alapító képviseletében

Szerkesztette és ellenjegyezte:
Dr. Mayer Ferenc