2004. június 13. Európai parlamenti választás

Görcsöny település szavazókörei

Az Európai Parlamenti választások Magyarországon

Az Európai Parlamenti képviselőket 1979 óta választják közvetlenül az unió állampolgárai. A választások lebonyolításának nincsen egységes rendszere, az egyes tagállamok képviselőinek megválasztására a tagállami szabályozás alapján kerül sor.
2004-ben az Európai Parlament megválasztására 2004. júniusában kerül sor, amelyben ezúttal Magyarország is részt vesz, mint csatlakozó állam. A Magyar Köztársaság 24 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.
A magyar európai parlamenti képviselők megválasztásáról a 2003. évi CXIII. törvény rendelkezik.
A törvény alapján a választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik, ahol a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot.

A választójog gyakorlásának feltétele:

A Magyar Köztársaságban az Európai Parlament tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja:
a. minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint
b. az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát a Magyar Köztársaságban kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja.

Jelölés, listaállítás:

Az európai parlamenti választásokon listát kizárólag a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló (1989. évi XXXIII.) törvény szerint bejegyzett pártok állíthatnak. Ugyanazon párt csak egy önálló vagy közös listát állíthat. A listán a jelöltek a párt által meghatározott sorrendben szerepelnek.
Ahhoz, hogy egy politikai párt választási listát állíthasson, meg kell szereznie legalább 20.000 választópolgár aláírással hitelesített ajánlását. Egy választópolgár csak egy listát ajánlhat érvényesen, s ugyancsak egy listán szerepelhet jelöltként.

A választási szervek

Mivel az európai parlamenti választásokon a magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok számára lehetővé vált a Magyar Köztársaság külképviseletein leadni szavazatukat, az európai parlamenti választások alkalmával a választási szervek köre kibővül a külképviseleti választási irodákkal (KÜVI), valamint a külképviseleti szavazatszámláló bizottságokkal (KSZSZB).
A jelölő szervezetek a lista bejelentésével egyidejűleg nyújthatják be az Országos Választási Bizottsághoz a KSZSZB tagjainak javasolt személyek listáját. A külképviseleti szavazatszámláló bizottság tagjait az Országos Választási Bizottság javaslatára az Országgyűlés választja meg.

Szavazás

A választópolgárok a pártok által állított listákra szavazhatnak, a listán belül a jelöltek sorrendjét nem változtathatják meg. A választópolgár érvényesen csak egyetlen listára adhatja le szavazatát.

Az eredmény megállapítása, a mandátumok elosztása

A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság számára fenntartott képviselői helyek számával, amely jelenleg 24.
A mandátumok elosztása arányos rendszerben, a d'Hondt formula segítségével történik. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.
A választás eredményét az Országos Választási Bizottság a sajtó útján nyilvánosságra hozza. A választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, valamint a választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött.
Az országosan összesített végleges választási eredményt az Országos Választási Bizottság a Magyar Közlönyben közzéteszi.

További Információk: www.valasztas.hu

A választáson indulni kívánó pártok