| |
2005. június 24. Szent Iván napi mulatság |
Az iskolaudvar 17.00 órakor nyitotta meg kapuit azok elött
a kisebb-nagyobb baráti társaságok előtt, akik grilleztek ezen a délutánon,
így biztosítva maguknak a vacsorát.
18.00-kor indultunk Görcsöny utcáira, tereire ,,vendégcsalogatni" a Hórihorgas
Kompánia gólyalábasaival és kikiáltójával.
Visszaérkezve az iskola udvarába meggyújtottuk a tüzet, mely körül kezdetét
vette a vigadalom. Először a Hórihorgasok tűzzsonglőr és zászlóforgató produkciójában
gyönyörködhettünk, majd a Tülay-Fátyol-Hold keleti hastánc csoport bemutatóját
nézhettük meg.
Az estét Fáklyás felvonulással zártuk a Pelikán lakótelep utcáin.









Az év teteje
,,Köszöntelek tégedet, Istennek szent igéje,
Istennek szent eredménye.
Istennek szent rendelése,
Fényes világ,
Ki a fényes világot megfényesítetted,
Édes, áldott napom,
Adj szerencsés mái napot,
Boldog munkálatot, értelmes eszet, okosságot,
És minden jóra menendöséget..."
(Gyimesi csángó Napköszöntő)
Hajdanán a nyári évforduló a naptári év kiemelkedő ünnepe
volt. Az évkörön a nap ekkor (jún. 21) éri el a legmagasabb pontját az égen.
ünnep volt az év teteje az antik, pogány kultúrákban majd továbbélt a keresztény
Európában is, mindenekelőtt a Szent Iván napi tűzünnepben. Az égi tűz köszöntése
minden napforduló körüli ünnepnek része volt. A tűz a lélek, élet, szerelem
a halhatatlanság, megtisztítás és megújulás jelentésköréhez kapcsolódik, ez
utóbbi, pedig a tűz fényszimbolikájához. Örömtűz volt tehát, fénymegtartó,
mágikus céllal de gyógyító hatást is tulajdonítottak neki, sőt a termékenységvarázslásban
is nagy szerepet játszott. A néphit szerint a tűz körül elfogyasztott cseresznye
a gyermekáldást segíti elő. Az ünnep fénypontja a tűzugrás, amely azt hivatott
biztosítani, hogy a nap mindig olyan magasra ugorjék mint e napon. A tűzugrásnak
tisztító hatást is tulajdonítottak és jósoltak is belőle az ugráló lányok
férjhezmenetelére nézve is: kivel ugrik párban? Ki előtt ér földet? és így
tovább...
Végezetül álljon itt még s Napfordulóhoz illő szokások közül néhány: tömjénnel
megfüstölték a forrásokat, kutakat, hogy a kígyók, sárkányok mérgétől megtisztuljanak,
fáklyagyújtás, tűzcsóválás, tüzes karikák hajigálása a vízre. Ez utóbbi szokást
minden évben felelevenítik Mohácson a busójárást követően, téltemető mágiaként.
Jankovics Marcell: Jelkép- kalendárium