Akik a profikat is meglepték Jelölésük váratlan volt, átütő erejű győzelmük pedig a politikai küzdelmek ,,hivatásosai" számára egyszerűen megdöbbentő. Sz. Koncz István ,,bambasága" okán lett Görcsöny polgármestere. Förster Gyula erdész Sellyén dacból. Szondi Imre operatőr Szellőn viszont ábrándos megfontolásokból, a szépség szolgálatában. |
 |
Görcsönyben nem Sz. Koncz István író az egyetlen ,,bamba".
Sőt, annyian vannak, hogy a Pelikán lakótelep Diána nevű kávézóját havonta többször
is megtöltik. A ,,pacalkiráiyként" ismert étterem tulajdonos maga is ,,bamba".
A Pécstől alig tizenöt kilométernyire fekvő Görcsöny legnagyobb és leghatékonyabb
civil szervezete ugyanis a Bamba Club. A névadó az Unicum-plakátokról
oly jól ismert, minden kétséget kizáróan bamba képű, ázott, csapzott és fuldokló
figura, aki a víz alól egy pillanatra a felszínre törve a közelében úszó üveg
láttán megtelik életörömmel, és új erőre kap.
- Minden rendű és rangú ember megtalálható a klubban, amely egyébként egy spontán
módon összeverődött lakóhelyszépítő kalákából nőtte ki magát - mondja a polgármester,
a kezdetekre emlékezve. - Itt, a vendéglővel majdnem szemben van például egy
kis tér. Szinte kínálta magát, hogy kezdjünk vele valamit. A siklósi művészteleptől
kaprunk egy szobrot, szépen rendbe tettük hát az addig névtelen placcot, s miután
munka után szépen fogyott az Unicum, kézenfekvőnek látszott, milyen nevet kapjon.
Egy ötlet nyomán írtunk is a Zwack-gyárnak, hogy Görcsönyben az Unicum téren
felavatjuk a román Radulescu szobrát, mely eseményre szeretettel meghívjuk a
cég képviselőjét. Mondanom sem kell, hogy viccnek vélték.
A szobor áll, a tér még télen is ápolt és mutatós, s valóban ez a neve. A gyár
és a Bamba Club kapcsolata tartalmas és folyamatos. Már csak azért is, mert
a klub havi tagsági díja egy Unicum ára, a ,,Diana kávézó éppen aktuális árai
alapján".
Sz. Koncz István tizenöt kötetet jegyez íróként, társszerzőként, szerkesztőként.
Az egyik legújabb, a paralimpikon úszóról, Pásztory Dóráról szóló, Az aranyos
lány című kötet, amelyet Havas Henrikkel és Vujity Tvrtkóval közösen írt. A
legnagyobb szakmai és közönségsikerét alighanem A város mindörökre című, Pécset
bemutató albuma hozta, amelynek fotóit Csonka Károly készítette, a fejezeteket
bevezető verseket pedig Demjén Ferenc írta. A sok műfajú Sz. Koncz István valóságos
kis irodalmi és művészeti központtá tette Görcsönyt. A Szómadár című CD szövege
például Demjén Ferenc, Jókai Anna és Sz. Koncz István közös munkája.
Sz. Koncz István - még elődje, az idős és nagy tekintélyű Grünwald Géza polgármester
idején - megírta Görcsöny község monográfiáját
is. A kiadó a Bamba Club volt, s minden lakos ingyen kapta meg.
- Mostanság a legnagyobb gond a felemelt pedagógusbérek fedezetének előteremtése.
Ez egyben talán a legfontosabb is, mert a családok közérzetét alapvetően befolyásolja
az iskola milyensége és hangulata.
Görcsönytől alig több mint harminc kilométernyire, Sellyén,
az Ormánság ,,fővárosában" ritkán fordulnak meg hírességek, és a polgármesteri
hivatalban sem gyakori beszédtéma az irodalom. Förster Gyula polgármester persze
tiszteli és szereti a művészeket, de most inkább a politikusokat hiányolja.
- Az Ormánságban, a Dráva mentén száz kilométer hosszban mindössze öt jelentősebbnek
mondható munkaadó tevékenykedik. A települések többségében segélyből élnek az
emberek. A munkanélküliség újabb, szomorú rekordot ért el, meghaladta a 35 százalékot.
Sellye 1997-ben lett város. Már a római korban is létezett, Mátyás király idejében
pedig fontos és virágzó gazdasági és egyházi központ volt. Ma tipikus peremvidéki
hely, amit az utak állapota is egyértelműen jelez. Az Ormánság sokak szerint
haldoklik, a hangzatos városi címnek tehát valószínűleg a morfium szerepét szánták
az illetékesek.
- Dacból lettem polgármester -mondja Förster Gyula -, mert túl sokszor hallottam
az elmúlt években, hogy ezt sem lehet meg azt sem. És hogy miért nem? Hát, mert
ez eddig nem így volt, mert nincs rá jogszabály, vagy ha van, hát mást ír, és
egyébként is.
Sellye ötvennégy éves új polgármestere végzettségét és hivatását tekintve erdész.
Kedvenc színe a zöld, öltözete most is ,,vadászos". Az erdő csendjéhez képest
a városháza már-már bolondokházának számít. De Förster Gyula mintha még élvezné
is.
- Az az igazság, hogy nem közvetlenül az erdőből érkeztem - mondja. -Negyvenévi
erdészeti szolgálat után 1999. január 1-jétől faipari vállalkozóként tevékenykedtem,
s ez jó iskola volt. - A legsürgősebb feladat a csatornázás befejezése, a nagy
arzén- és vastartalmú ivóvíz tisztítása, és persze a közbiztonság megteremtése.
Sellye városának ma egyetlen rendőre sincs, a szomszédból járnak át. Se vállalkozást,
se turizmust ne reméljünk addig, amíg nincs biztonságban semmiféle vagyontárgy.
Az utcákat, a házakat is csinosítani kell. Az Ormánságnak, minden gondunk ellenére,
varázsa van. Az elszármazottak, a csendre vágyó, természetért rajongó külföldiek
potenciális vendégek, sőt beruházók, csak látniuk kell a változások jeleit.
Helyzetét, gondjait illetően Szellő akár ormánsági település is lehetne. A Keleti-
Mecsek lábánál, a Zengőtől délre, a Karasica és a Kékes-patak völgyében elterülő
kistáj legkisebb községének mindössze 175 lakosa van. A ligeterdőkkel díszített,
változatos felszínű dombság egyutcás falucskájának nagytotálja festményre kívánkozó
képet nyújt, közelképei azonban szegénységről, elhagyatottságról tanúskodnak.
Az új polgármester, Szondi Imre televíziós operatőr, nyugdíjazását követően
költözött a faluba, pontosabban haza, a szülői házba. Konfliktuskerülő embernek
ismerték kollégái. Operatőrként, a fények szerelmeseként a szépség bűvöletében
élt.
- Szellő szép falu, gyönyörű környezetben fekszik, és ez olyan érték, amire
építeni lehet. Itt húzódik a Mohácsra vezető kerékpárút. Ha lenne pihenőhely
és olcsó étterem, egészen biztosan megállnának a turisták. A falu végén áll
egy szép malom, amit megvett egy erdélyi művész házaspár. Ők is a szépség hirdetői.
De miért ne lehetne nyaranként művésztábort szervezni a közreműködésükkel? A
falut övező völgyek, rétek kiváló útvonalai lehetnek a lovas turizmusnak. Sok
népművészeti értéket, régi használati eszközt, szerszámot rejtenek még a padlások.
Egy kisebb falumúzeum tehát szinte máról holnapra létrehozható. A legnagyobb
gond természetesen a munkalehetőségek hiánya, de a beruházásoknak, fejlesztéseknek
előfeltétele a falu önbecsülése is.
A legsürgősebb teendő most a faluszépítés és az internetelérhetőség lehetősége.
Az egyik jobb közérzetet, vonzerőt eredményez, a másik pedig az elzártság végleges
megszűnését. Azóta van számítógép a faluban, amióta hazaköltözött. De a faluházban
rövidesen öt is lesz, amelyekhez bárki hozzáférhet.
S hogy ki fogja használni? Hiszen a falu lakosságának csaknem fele idős, nyugdíjas
ember, de van hatvan gyerek és fiatal is! A fiatalok elemi igénye a találkozás
és a szórakozás. Ezért épül a presszó, és a kultúrházat is szeretnék vonzóvá
tenni. Az idősebbek igénye pedig mindenekelőtt az egészség! Számukra a mai falu
legfontosabb intézménye az orvosi rendelő. A falvak lakóinak többsége nagyon
nehéz életet élt. Nyugdíjat emelni, jövedelmet adni nem tud az önkormányzat,
de az életminőséget másképp is lehet javítani. Például azzal, ha bevezetik a
faluba a gázt.
Amikor azt mondom, úgy beszél, mint ha már nem is hiányozna neki a kamera, ezt
válaszolja:
- Jó, hogy szóba került, mert videotanfolyamot is szerveztünk a térség gyermekei
számára.
BÉKÉS SÁNDOR
Népszabadság 2003. május 29. csütörtök