BEVEZETŐ

A görcsönyi "Új Március" Mg.Tsz. vezetősége és tagsága 1972. évi jó munkájának eredményeként elérte a "Kiváló Termelőszövetkezet" címet. Az elismerés megtisztelő.
Ez a kitüntetés egybeesik az egyesített termelőszövetkezet 10 éves fennállásának megünneplésével, amely jó alkalom arra, hogy visszaemlékezzünk mennyi gond, fáradtságos munka vezetett erre az eredményre.
Honnan indultunk el? Félve az újtól, de egyben reménykedve a saját erőnkben és tenni-akarásunkban. Bizakodva pártunk és kormányunk politikájában, a szocialista társadalom felépítésébe vetett hitünkben. Ez az út - tele buktatóval, nehézséggel, egyéni fájdalmakkal - teremtette meg a könnyebb, emberibb élet alapját.
Munkánk nem maradt eredménytelen. A hajdani egyéni parasztból, uradalmi cselédből üzemi méretekben gondolkodó szakmunkás lett. Felemelt fővel , és egyenes derékkal járó, az életet élvezni akaró mezőgazdasági munkássá változott parasztságunk.
Termelőszövetkezetünk tagsága - törekvő, kiegyensúlyozott hétköznapjai - a későbbi nemzedékek biztos jövőjét alapozza meg.

HŐSI KORSZAK 1950-1963.

I. 1950. augusztus 20-án megalakult a görcsönyi "Augusztus 20" III. típusú termelőszövetkezeti csoport. Elnöke Mohai János, tagjai :kisparasztok, földhöz juttatott új gazdák. 300 kh szántó -területen gazdálkodtak, és a volt uradalmi istállókat és magtárt használatba vették.
1951. őszén a község földterülete tagosításra került, ezzel párhuzamosan megalakult a "Rákosi Mátyás" I. típusú termelőszövetkezeti csoport is a középparasztságból. Elnöke Tibor József. Ebben az évben került az "Augusztus 20" csoportba Cseh Józsefné agronómus.
1952. Tavaszi fagykár, nyári aszály sújtotta az új gazdaságokat. Szeptemberben egyesült a két csoport - megtartva az "Augusztus 20" nevet, és Mohai Jánost elnökként. Háztáji mértéke: családonként l kh szántóterület, l tehén, l növendék, 2-3 hízósertés, l koca.
1953. tavaszán kuláklista, kizárások, júniustól kilépések /tagság 20 %-a/,, civakodások. Emellett jó gazdasági évet zártak, sokan visszaléptek.
1954. januárjában Nagy Gyulát választották elnöknek. A bentmaradottak munkafegyelme javult. Terményeiket időben betakarították, /16 pár lófogat állt rendelkezésre./
1955. február közepén Korpás Sándor lett az elnök. 1600 kh földterületen 122 tag dolgozott. A termelést a Járási Tanács Mg.-i Osztálya irányította. Gépállomás végezte a szántást, lófogatokkal vetettek, kézzel történt a betakarítás. /60 aratópár./ Kialakult a közös tehenészet. A jövedelem elosztása természetben történt. Az adón, beszolgáltatáson, vetőmagon kívül megmaradt termény 40 %-át munkaegység arányában szétosztották, 60 %-ból a banki hiteleket, a gépállomás költségeit és az általános költségeket fedezték.
1956. Évközben rendezett körülmények között folyt a termelés, /Az első EMAG kombájn arat. /novemberben feloszlott a termelőszövetkezeti csoport.
1957. február 27-én újra alakult a régi tagok egy részéből "Új Március" néven. Elnöke Cseh József lett. A vissza nem lépőkre súlyos hitel-visszafizetési terhet róttak. A földeket újra tagosították, a gazdálkodás stabilizálódott, a beszolgáltatás megszűnt. A megtermelt termények 60 %-a kiosztásra került.
1958.-ban fokozódott a munkakedv. /Közös istállókat építettek, gépeket vásároltak./ Jól dolgozó tsz-tagok: Csonka Mihály, Dallos Józsefné, Dallos Sándor, Damacz Béla, Dragovecz Istvánné, Nagy Lajosné, Magyar Nándor, Papp Vince, Tóth Lajos, Traum Ernőné, Vass Ádám.
1959-ben új elnököt választottak Kovácska József személyében.
1960. novembertől Nagy Ferenc tanácselnök - megbízottként - vette át a tsz. elnöki tisztséget. Általános a kollektivizálás. A földterület 98 %-a a termelőszövetkezet használatába került. Favázas istállókat építettek, K 25 Zetorokat vásároltak. Munkaegység értéke 10.71 Ft.

1961. februárjában Bakonyi Lajost választották elnöknek, Dr. Pázmány Andrást főkönyvelőnek. 3 brigád alakult. /Egy brigád: 20 gyalogmunkás férfi, 60 nő, 11 pár lófogat fogatossal./ Munkaegység értéke 16,30 Ft; az előlegként hazavitt terményt, és az SZTK-t fedezi ez az összeg.
1962. Nagyobb arányú építkezések kezdődtek: gépjavító műhely, 80 fh hízómarha istálló. 2 db új kévekötő aratógépet, l db új vetőgépet vásároltak. Munkaegység értéke 27.-Ft volt.
II. SZŐKÉBEN 1955. szeptember 25-én alakult meg az első III. típusú termelőszövetkezeti csoport "Aranykalász" néven - 570 kh földterülettel, 48 taggal, elnöke Pataki József.
1956. novemberében szétoszlott.
1958. augusztus 8-án újra alakult - "Béke" néven-, középparasztokból 17 taggal, elnöknek Szemelyácz Józsefet választották. Területüket nem tudták megművelni, 105kh-t a gyódi csoportnak átadtak.
1960-ban a falu egész lakossága belép tagnak. Nagy a szervezetlenség, az egyéni viszályok gyakoriak. Elnökök: Bordán Imre, Horváth János, Császár Bálint.
120 fh-es hizlaldát építettek, a 60 db szarvasmarhát bérelt istállókban tartották. A gépállomás segítségével, és 9 pár lófogattal művelték a földet. Állandó mérleghiánnyal küzdöttek. Jól dolgozók voltak: Frank János, Frank Jánosné, Kadia Miklós, Szemelyácz Márkné, Takács Júlia, Tamás János, Zsupán János.
1962. november 29-i közgyűlésen felvetődött az egyesülés gondolata Görcsönnyel.
III. REGENYÉBEN 1956. március 3-án "Új Élet" néven III. típusú termelőszövetkezeti csoport alakult, ami ez év novemberében feloszlott, és nem is szerveződött újjá. Elnöke Katái Imre volt.
1960. december 22-től 1961. februárig a nagy szervezés időszakában a falu egész lakossága belép tagnak az "Új Tavasz" néven alakult III. típusú termelőszövetkezeti csoportba. Elnöknek Esküdt Józsefet választották meg. A gépállomás gépeit nem vették igénybe, kézi munkaerővel, 10 pár lóval és vásárolt gépekkel oldották meg a termelést. Gazdálkodásuk stabil, ami a fegyelmezett munkavégzés eredménye. Sertés fiaztatót, hizlaldát /szerfásat/ építettek, a szarvasmarhákat bérelt istállókban tartották. Jól dolgozók: Kovács Béla, Nemeskei Mihályné, Meláth Dezső, Szomor Pál, Tóth Béla, Tóth Nándorné, Tóth József, Tóth Józsefné, Vida Ferenc, Vida Ferencné.
Mindhárom község termelőszövetkezeti csoportjának munkáját a Pécsi Járási Tanács Mg.-i Osztálya: a Járási Pártbizottság; a MÉSZÖV elnöksége különös figyelemmel kísérte. A tagságnak szaktanácsokat, és egyéb segítséget nyújtottak. Egy-egy növényféleségből jó terméseredményeket értek el, ennek ellenére a mérleghiányok jelentkeztek. Gyakori az egyénieskedő civakodás, és a szövetkezeti tulajdon elleni vétség. Egyedüli kivezető útnak a vezetés megerősítése mutatkozott, hozzáértő szakemberek bevonásával.
Ehhez adott segítséget kormányunk 3007/1963-as rendelete. Megfelelő terület nagyság esetén a szakember kihelyezéshez dotációval járult hozzá.

HÁROM TERMELŐSZÖVETKEZET EGYESÜLÉSE

A belső viszálykodásokba belefáradt tsz. vezetők könnyen hajlottak a kivezető utat jelentő egyesítés felé. A görcsönyi - viszonylag normalizálódott állapotú - "Új Március" is anyagi gondoktól volt terhes. Az előző évben épített gépjavító műhely, a sertéshizlalda, és a gép vásárlások kimerítették a közös kasszát.
Szőkében az 1962. november 29-én tartott közgyűlésen felvetődött az egyesülés gondolata, mint az állandó elnökcsere, és fegyelmi ügyek elhárításának lehetősége.
A regényei "Új Tavasz" tagjai is belátták, hogy nagyobb lehetőségek lesznek a beruházásokra, ha erőiket egyesítik.
Az 1962. december 28-i közgyűlésen a három község termelőszövetkezetének tagjai egyhangúlag határozták el, hogy egyesülnek. 1963. január 29-én tartotta első küldöttgyűlését az egyesülni kívánó három termelőszövetkezet. Ekkor vitatták meg az új alapszabályt, megválasztották vezetőségi tagjaikat és küldötteiket. Ettől kezdve megszűnt a szőkéi "Béke" -; a regényei "Új Tavasz"-; és a görcsönyi "Új Március" tsz, és helyette megalakult az "Új Március" termelőszövetkezet - Görcsöny központtal-.

Fontosabb vagyoni mutatók - Tagok létszáma az egyesítéskor

1963. február 17-én tartott közgyűlésen egyhangúlag megválasztották a tagság bizalmát élvező - Dákos Józsefet elnöknek /állami dotációval kihelyezett szakember volt./
Az egyesülés döntően meghatározta a három község lakóinak életviszonyaiban és a közös gazdálkodásban a haladás irányát.

FORDULAT ÉVE 1963.

Rendkívül gyors gazdasági fellendülés jellemzi az új szakvezetés által irányított "Új Március" termelőszövetkezetet. Kármán József főkönyvelő; Koós Zoltán főagronómus; Driesz Lajos állattenyésztési agronómus; Szabó Lajos műhelyvezető; Dr. Rezgő Mihály építésvezető; - mindannyian megfelelő végzettségű, és nagyüzemi gyakorlattal rendelkező szakemberek -kerülnek a termelőszövetkezet vezetésébe. Új beruházások, gépvásárlások egész sora valósul meg az első évben:

Halastó /G-II./ l7 kh víztükörrel. 
   Őszibarackos 85 kh 
   Saját építőbrigád a kivitelezője a 80 fh-es 
   hízómarha istállónak, juhhodálynak. 
   Irodaházat, szolgálati lakásokat vásárolunk 
   1 db Csepel tehergépkocsit, l db SZK kombájnt 
   Erőgépeket, munkagépeket vásárolunk. 
   Gépállomástól átveszik a gatter üzemet. 
   Javítóműhelyt, és a majort villamosítjuk. 
   Zárszámadás eredménye: a munkaegység értéke 33.-Ft. 

Az 1964-es esztendőre ugyancsak ilyen pezsgő-élet a jellemző:
   2 db növendékmarha istállót építünk. 
   2 db gépszín, kombájnszérü, szénaszárító készül. 
   Magtisztító épül, és górék minden községben. Víztárolók készülnek, borjúnevelő,    sertés-fiaztató létesül. 
   Szőkében legelőt telepítünk. Elkezdődik a haltenyésztés. 
   Kialakítottuk a nagyüzemi tábla rendszert. Üzemikonyhát létesítettünk. 
   Jelentős műtrágya felhasználással jó termésátlagokat értünk el. 
   Az állattenyésztésbe új agronómus kerül. Mérlegjavító részleg alakul. A háztáji    állatállomány megkétszereződik. 

A tagság körében teljesen megszűnik a bizalmatlanság. Bevezetik a havonkénti előlegfizetést, és a premizálásokat. A közösben elért eredmények láttán a tagság megnyugszik, a fegyelem erősödik.
Az elnök 1964. októberétől betegsége miatt hosszabb ideig kiesik a termelésből. 1964. decemberétől Bakonyi Lajos elnökhelyettes látja el az elnöki teendőket. A zárszámadás eredménye munkaegységenként 35.50 Ft.
1965. az elemikárok, és viszálykodások éve. Tűzkár, jégverés, száj- és körömfájás, egérkár sújtotta a termelőszövetkezetet. A vezetők között támadt nézeteltérések, feljelentések, rendőrségi kivizsgálások rányomják bélyegüket a munkafegyelemre és a termelésre is. A kiöregedett G 35-ösök helyett Z.Szuperokat és UE-28-as traktorokat vesznek. A gazdasági eredmény gyenge. A munkaegység értéke 27.30 Ft .

1966. áprilisától Scheid József elnök vezetésével újra emelkedő tendenciát mutat a fejlődés iránya. A növénytermelési ágazatot új agronómus vezeti. A kézi munkaerő jelentősen csökken. Kalászosok lesznek a fő növényféleségek, Létrejön a szakipari csoport, új istálló épül. A magtárt, és a malomépületet megvásároljuk. A szakvezetés erősödik. A termelés kezd visszatérni a rendes kerékvágásba.
1967. Megváltozik a vetésszerkezet, a szétszórtság mérséklődik. Kevesebb növényféleséget termelünk. A gépállomás felszámolásakor feltöltjük gépparkunkat. Nagy hozamú búzafajták termesztését kezdjük. A kötelező óraszám teljesítésére való törekvés rendszeressé teszi a tagok részvételét a közös munkában.
1968. Szakosodik a termelés. Kertészeti, baromfitenyésztési ágazat létesül. A szakipar csoport termelése volumenében növekszik. A Bogádmindszenti Állami Gazdasággal kooperációs szerződést kötünk sertés-hizlalásra, valamint szarvasmarha hízó alapanyag átvételére. Újabb sertés férőhelyek épülnek. Elkészül a gyümölcstároló /mai szárító./
1969. A szakipar tovább fejlődik. A háztáji gazdaságokban tartott állatállomány jelentős tényezője a tagok jövedelmének. A közös értékesítést a termelőszövetkezet szervezi. A növénytermelésben kissé lazul a fegyelem.
1970. A közösben az állatlétszám megkétszereződik, újabb hizlalda épül. A kalászosok alacsony termésátlaga súlyos problémákat okoz. Az eltávozott Dancs Ernő helyett Kaposi Jenő lesz a növénytermesztési agronómus.
1971. A munkáskéz tovább csökken a közösben. A zöldségtermesztés és baromfitenyésztés megszűnik. Terményszárító épül. A május l2-én tartott közgyűlés egyhangúlag Hoffmann Antalt választja elnöknek. A munkaszervezés erősödik.
1972. Az új állattenyésztési agronómus Sasvári Géza lesz. A Bogádmindszenti szerződés felbontásra kerül. Saját állatállomány beállításával beindul az intervenciós üszőnevelési akció. A tsz majorban állatférőhely átalakítások történnek. Elkészül a korszerű borjú-bölcsőde. Megtörténik a magtár gépesítése, a terményszárító üzembehelyezése. Cukorrépa termesztési program kezdődik. Megoldódik a szennyvíz elvezetése a szennyvíz-ülepítő beüzemelésével. Gépszínek épülnek. A szakipart lassan visszafejlesztjük. A tagok számára is bevezetésre kerül a készpénz fizetés.

10 ÉV A SZÁMOK TÜKRÉBEN 10 évvel ezelőtt a görcsönyi iskolából átalakított öreg kultúrházban megnyugvással hallgatta az első közös zárszámadás ismertetését a termelőszövetkezet három faluban élő tagsága.
Bebizonyosodott várakozásuk, hogy az erők összefogásával jobb eredményt lehet elérni, mint azelőtt külön-külön.
Az idén azóta már a tizedik zárszámadást tartotta termelőszövetkezetünk. Ennek a 10 évnek a gazdasági fejlődését mutatják a zárszámadásokból kijegyzett adatok.

Ezek a számadatok jól mutatják a termelőszövetkezet nagyarányú gazdasági fejlődését, még akkor is, ha a mostani számok nem mindig azonos tartalmúak az 1963-as adatokkal, árváltozások és számviteli előírások változása miatt.
A fenti számsorokból akaratlanul is az l napra és az l dolgozóra jutó jövedelem sora ugrik a szenünkbe, hiszen a termelőszövetkezet fejlődése nem öncél, nem is csupán a népgazdasági szükségletek kielégítése a célja, hanem tagjai minél jobb életkörülményei biztosításának is az eszköze.
Mégis a legfontosabb mutatószám a bruttó jövedelem sora, mert ez meghatározója az előbbieknek, és sok egyéb mutatószámnak.
A bruttó jövedelem a termelésre eszközölt ráfordítások és a termelés által elért eredmények különbözeteként létrejött, nyereséget tartalmazza, kiegészítve az év közben kifizetett munkadíjjal.

Ebből kell fedezni a tagok és alkalmazottak részesedését és munkabérét, a termelés bővítését szolgáló álló- és forgóalap-fejlesztést, valamint az egyéb tartalékolásokat. A bruttó jövedelem döntő részét az elmúlt 10 év során a növénytermelés adta. Az első években sokféle növényt termelő gazdaság ma már nagyobb területen csak búzát, kukoricát, cukorrépát és pillangósokat termel.

A kezdeti bizonytalankodás után sikerült állandósítani a búzatermelés magas hozamát és jövedelmezőségét. A cukorrépánál az elmúlt év jelentette a frontáttörést, megteremtve ennek az ágazatnak kimagasló jövedelmezőségét. Nem mondható el még ez a kukoricára. Reméljük, hogy a "Bajai Kukoricatermelési Rendszer"-re való áttérés idén már stabil tényezője lesz a jövedelemképzésnek. A pillangós és egyéb takarmánynövényeink termelésénél még nem léptünk előbbre az 1963-as állapotoknál, pedig szarvasmarha programunk sürgetővé teszi a termelés és betakarítás megreformálását.
Az állattenyésztés már jóval kisebb mértékben járult hozzá a jövedelemképzéshez. Ennek részben az alacsony árszínvonal is oka volt. Lényegében csak most, az 1973-as év elején életbelépett árak teszik alkalmassá arra, hogy jövedelmezőség terén egyenlő partnere legyen a növénytermelésnek.
Reméljük, hogy a most beindított intervenciós üszőnevelési program teljesítése igazolja ezt a várakozásunkat - annak ellenére, hogy a jelenlegi és még a következő évben is pénzügyi problémákat okozhat. Az üszők zömének értékesítésére ugyanis csak 1975-ben kerül sor, és az árbevétel kiesést csak részben pótolja a nevelésre felvett forgóalaphitel. Ez évben, és a következő évben képződő bruttó jövedelmünk jelentős részét tehát leköti majd az állatállomány fejlesztésünk.
A megyénkben felmerült igények és előzetes jövedelmezőségi számításaink alapján a saját beruházásaink megvalósítására létrehozott épít 8-réa a legünké t 1966-tól szakipari részleggel bővítettük ki. E részleg nyeresége néhány évig komoly tényezője volt a bruttó jövedelmünknek. Legnagyobb termelését ez a részleg 1971-ben érte el, amikor árbevétele meghaladta a 24 millió Ft-ot. Az azóta életbelépett közgazdasági szabályzók alaposan csökkentették az ilyen tevékenység jövedelmezőségét, ezért ezt visszafejlesztettük, és jelenleg csak saját beruházásainkat és a helyi igények kielégítését /lakásépítkezések/ végzik.
E rövid áttekintésből is kitűnik, hogy az eddigi eredményeink mellett még sok a tennivalónk, hogy a jövedelmezőséget tovább növeljük, a munkafolyamatok szervezésének megjavításával ás a felesleges kiadások elkerülésével.
Nehéz dolog a jövedelem előteremtése, de a jövedelem-felosztás helyes arányainak a megtervezése is fontos feladat. Itt ugyanis egyidejűleg három fontos célkitűzés legjobb arányát kell megállapítani:

1./ A gazdaságos termeléshez minél több korszerű beruházásra van szükség.
2./ Hogy a beruházások ne csak tehertételek legyenek, azok kihasználásához minél több forgóeszközre /állatra, takarmányalapra, műtrágyára, stb./ van szükség.
3./ Biztosítani kell a tagságunk eddigi elért jövedelem-szintjének tartását és természetszerű növelését. Mindezekre azonban csak az előállított bruttó-jövedelem ad fedezetet.
Ahogy ez a mérlegekből kigyűjtött számadatokból kitűnik, de ezt észrevesszük akkor is, ha csak egyszerűen körülnézünk a házunk táján, az elmúlt 10 év alatt az állóeszköz-állományunkat fejlesztettük a legnagyobb mértékben. A megyei átlaghoz képest elég magas a tagjaink jövedelemszintje is.
A bruttó jövedelem felosztásának megtervezésénél a saját erőkre támaszkodó beruházások visszafogása, a forgóalapok fejlesztése, ez elért jövedelemszint tartása, majd lehetőség szerint a jövedelem-biztonsági alap megteremtése a közeljövő legfontosabb gazdasági feladata, hogy a legközelebbi jubileum alkalmával a mostanihoz hasonló fejlődésről tudjunk beszámolni.

EMBEREK, GONDOK, VÁLTOZÁSOK.

Az 1959. decemberétől 1961. márciusáig tartó tsz szervezési időszakra visszaemlékezve sok minden jut eszünkbe. Néha mosolygunk egy-egy epizód hallatára, néha szégyelljük azt, ahogy történt. Kétségbeesett ragaszkodás a földhöz. Nagyszüleink, apáink verejtékét védtük ezzel. Nehezen hittak, hogy a föld egyszemélyi tulajdonjoga nélkül is meg lehet élni. Az agitátorok biztatását kényszeredetten hallgattuk végig, és alig vártuk, hogy befejezzék. Nem mi tehettünk erről, hanem az előző korok kialakult életszemlélete, kényszere, hogy a jólét alapja a tőke, a vagyon volt.
Ma már jól esik végig hallgatni a munka szünetében, hogy hova bújtak el az emberek az agitáció elöl, - vagy amikor tsz. tagok lettek és a kocsit, lószerszámot az egyéb felszereléssel a közösbe beadták - titokban vásároltak helyette másikat.
Az egyik községben még 1962-ben is kisparcellásan szántották - vetették a földeket, hogy megtalálja mindenki a sajátját, ha szükség lesz rá. Az előző évek kezdeti nehézségei közepette sokan örültek volna ennek, ma ugyanezek az emberek nem fogadnák el a földet.
Idősebb tagjaink szerint a 8-10 órás munkaidő elképzelhetetlen volt, nyáron 14-15 órát dolgoztak az első években a tsz-ben is. Ma az aratásról csak a vele foglalkozó 10-15 ember tudja, hogy milyen nagy munka, valamikor a falu apraja-nagyja ezzel foglalkozott.
Megváltozott a falu arculata is. Személyautók egész sora a dolgozó ember pihenését, kikapcsolódását, munkáját segíti. Ez is álom volt 10 éve, mint az a sok gép is, ami ma a termelést szolgálja. Gépsorok, zárt technológiai rendszerek az elmúlt 10 év alatt született fogalmak. Műtrágyából tízszer annyit használunk kh-ként, mint 1963-ban. A kukorica, cukorrépa kapálását elvégzi a vegyszer, és a gép, és természetesen az ember, aki egyre inkább a gép kezelője, irányítója, és nem az -éjt nappallá-tevő - saját maga rabszolgája. Ha mostanában szóba jön az agitáció, kollektivizálás időszaka, sokan felidézik Nagy Sándor elvtárs baranyai MESZÖV elnök következetes és emberséges egyéniségét. Tisztelettel, és szeretettel gondolnak vissza a kitartó, meggyőző tsz szervező munkájára.

JELENÜNK, TERVEINK 1973.

A termelőszövetkezet vezetőségét, szakvezetőit jelenleg az alábbi legfontosabb feladatok megoldása, jó kivitelezése foglalkoztatja.
1./ A "BKR" programszerű megvalósítása, melynek lényege az, hogy a Bajai Állami Gazdaság kötelezettséget vállal - az általa megadott termelési technológia betartása mellett - a kukorica termésátlagát /5 év átlaga/ 40-50 %-al emeli a következő 5 év alatt. Az ehhez szükséges gépek megvásárlásához célhitelt biztosit a gazdaság /45 %-os állami támogatással/, valamint állandó ellenőrzés alatt tartja a talajművelés, talajerő-gazdálkodás, növényvédelem, fajta -megválasztás, és a betakarítás szervezését. Ezért a tevékenységért termelőszövetkezetünk évenként a többlettermés 15 %-át a gazdaság részére átadja. Jelenleg 460 ha területre van szerződésünk, 5 év alatt 550 ha-ra szeretnénk emelni.
2./ Intervenciós üszőnevelési szerződést kötöttünk a Megyei Állattenyésztési Felügyelőséggel. A megye területén a háztájiból vásároljuk fel a tenyésztésre alkalmas üszőket 35.- - 40.- Ft/kg áron 10-30 napos korban, 5 év alatt 2.000 db-ot kívánunk tartani, felnevelni és vemhésítés után 7 hónapra 20-23 ezer Ft-os áron értékesíteni. A felnevelés idejére évenként és darabonként 5.000.-Ft forgóalaphitelt kapunk. Ezer. program végrehajtásához, a szerződésben vállaltakhoz a feltételek adva vannak. Mintaszerű borjú-bölcsődét /karantén időszakra/ borjú-óvodát alakítottunk ki régi istállóinkból. Jelenleg 500 db az eddig felvásárolt létszám. Egészségesek, legelőre járnak, tartási költségeik nem túl magasak.
3./ A görcsönyi "Pelikán" Lakásszövetkezet lakásépítési programja leköti az építő és szakipari részlegünk kapacitását /jelenleg 50 fő/ az elkövetkező 5 évben, így nem vállalunk távolabbi területen kivitelezési munkákat. Ezzel a szállítási és szervezési munkák csökkennek a részlegnél.
4./ "Növénytermelési Társulás" létrehozása a szomszédos pellérdi termelőszövetkezettel. A termelési költség-csökkentés leghatékonyabb módja a specializáció megfelelően méretezett gépekkel, /Bizonyítja ezt a BKR is./ az erők összehangolása. Jelenleg a tárgyalások stádiumában vagyunk, még szerződéses kapcsolat nincs.
5./ A munka végzésének megkönnyítésére, a tagok megbecsülésére tett intézkedések: Központi major, műhely úthálózatának elkészítése. Szociális épület, fürdő, öltöző, központi fűtés elkészítése az állattenyésztőknél, a műhelynél. Üzemi konyha létesítése. Autóbusszal munkahelyre szállítás. Tűz- balesetvédelmi intézkedések szigorú betartása. A dolgozók továbbképzése, szakmunkás utánpótlás biztosítása a legfontosabb feladataink.
6./ A háztáji gazdaságok támogatását, fejlesztését ugyancsak feladatunknak érezzük. Az 1972-es évben 4.754 M/Ft volt a termelőszövetkezeten keresztül értékesített tej, hízósertés és marha kifizetett értéke. Volumenében jelentős tényező ez ügy a tagok, mint a szövetkezet életében. A háztájiban tartott tehén-létszám a három községben meghaladja a 250-et. Emellett növendékeket és hízóbikát majdnem ilyen létszámban tartanak. Ezek ellátásához kívánjuk biztosítani a takarmányszükségletet, értékesítési lehetőséget.

7./ Görcsöny község jelenének és jövőjének egyik maghatározója a mezőgazdasági nagyüzem léte, mely nemcsak gazdálkodó, hanem társadalmi szervezet is.
Szövetkezetünk ezért konkrét tetteiben, terveiben és elképzeléseiben túllép az üzem határain és lehetőségeihez mérten segít a község gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális előbbre-jutásához szükséges feltételek megteremtésében.
Ennek érdekében elengedhetetlen a jó kapcsolat fenntartása a tanáccsal, téglagyárral, ÁFÉSZ-el, takarékszövetkezettel, szociális otthonnal.
A létesítmények megvalósításán - művelődési ház, posta, óvoda, társasházak, jelenleg épülő szövetkezeti lakásokon - túl tagjaink aktív közéleti tevékenysége - tanács VB. tagok, pártvezetőségi tagok, sportköri vezetők, stb. - is biztosíték a község gyorsabb ütemű fejlődésére, nagyközségi szint elérésére.
Az előzőekben összefoglalt tennivalóink, és feladataink összhangban vannak a népgazdaság érdekeivel, a X. Pártkongresszus határozatának irányelveivel, valamint tagjaink jövedelemszintjének állandó emelését célzó törekvéseivel, Görcsöny község jó hírnevének öregbítésével. Munkánk következetes, célratörő, ami a tagság támogatásával, a munkához való jó hozzáállással valósítható csak meg.

Felelős kiadó: Hoffmann Antal Szerkesztette: Tomsics Lajos Szerkesztő bizottság tagjai: Ádám Józsefné, Bakonyi Lajos, Cseh Józsefné, Hoffmann Antal, Kaposi Jenő, Szentei József, Tomsics Lajos Készült: Pécsi Vegyesipari Vállalat Könyvkötő Üzemében. 1973. Felelős vezető . Ambrusics Jánosné