Dénes Gizella

Író, újságíró, eredeti nevén: Deutsch Kálmánné, született Kovacsevics Jolán, írói névként viselte a Dénes Gizellát. 1897. június 25-én született Ócsárdon, apja tanító volt, akit 1910-ben a komlói bányatelepen igazgatóvá neveztek ki.
Első novelláját 18 évesen írta, 21 éves korában határozta el, hogy egyik művét újsághoz juttatja el. Első novellája Hercegkisasszony címen a Dunántúl hasábjain jelent meg, első kisregényét, a Kökényvirág-ot 1919-ben kezdték közölni a pécsi lapnál.
A Pécsi Est-nél 1923-ban kapott állást, egy év múltán ismeretségbe került Faluhelyi jogász-professzor családjával, így Pécsre költözött. Tizenegy történelmi regény, húsz regény, nyolc ifjúsági regény, négy elbeszéléskötet látott tollából napvilágot. Háromszáznál több elbeszélés, tanulmány, kritika, cikk, riport tette teljessé életművét, mintegy húszezer könyvoldalon. Tagja volt a Janus Pannonius Társaságnak, megkapta a Zichy Nándor díjat, országszerte elismert íróvá vált. Műveinek népszerűsége a Pécsett, 1975. november 24-én bekövetkezett halála után is töretlen.
Sírja Pécsett a központi temetőben található, 'A' parcella, 12.sor, 38-as szám alatt.

Forrás: Dr. Vargha Dezső: Dénes Gizella emlékezete, Dunántúli Napló
Sebestyén Jenőné: Egy baranyai író emlékéért, Dunántúli Napl

Magyar Életrajzi lekszikonban olvasható:
Dénes Gizella (Ócsárd, 1900. jan. 25. - Pécs, 1975. nov. 24.): író, újságíró. Az 1920-as évek elején közölték első írásait a pécsi lapok. A harmincas években elbeszélései a bp.-i kat. napilapokban és folyóiratokban is megjelentek. Jól ismerte Baranya szűkebb világát, regényeinek témáit főleg ebből merítette (Fehér torony, Fekete emberek, Csodálatos fazekas). Másik témája a magyar történelem, megírta Hunyadi János (Boldogasszony hadnagya, Bp., 1931) és Mária királynő (Kisasszonykirály) regényes életrajzát, írt I. László király és Mária Terézia koráról (Két fehér galamb, Csipkekesztyű). Legendákat gyűjtött össze búcsújáróhelyek és plébániák történetéről (Szép koszorú, Bp., 1947; Görcsöny ékessége, Bp., 1972). Régi művei új kiadásban is megjelentek (Ezüstnyárfák, Pécs, 1946; Csodálatos fazekas, Bp., 1965). Elbeszélései jelentek meg a Koszorú, Magyar katolikus elbcszélők c. antológiában (Bp., 1958). - Irod. Thurzó Gábor: D. G. (Vigilia, 1976. 2. sz.).