| ie.5000-3500
| Újkőkor (neolitikum). Elterjed az állattenyésztés, a földművelés.
|
| ie.2000-750
| Bronzkor. Közepére a halomsíros, végére az urnasíros kultúra a jellemző.
Utóbbi időszakból a faluban bronzkést találnak.
|
| ie.750-350
| Vaskor. Újabb tárgyi emlékek.
|
| ie.350-12
| Késői vaskor, kelták. Ezekből az évszázadokból temető maradványait fedezik
fel Görcsönyben.
|
| ie.12
| A rómaiak megszállása, a provincia Pannónia néven él tovább. Tárgyi emlékek:
Juno oltár, szarkofág-töredék.
|
| 433
| A rómaiak kiürítik Pannóniát. Megjelennek a hunok
|
| 453-568
| Keleti gótok, longobárdok foglalják el a területet.
|
| 568
| Avarok foglalják el a Kárpát-medencéi
|
| 803
| A frankok legyőzik az avarokat, a Dunántúl a frank birodalom tartománya.
|
| 896
| A magyar honfoglalás. Görcsönyt és környékét Ete és Bojta vezérek törzsei
népesítik be.
|
| 997-1038
| I. (Szent) István király uralkodása. Parancsára templomot emelnek a faluban.
A terület a győri püspökség birtoka.
|
| 1290-1301
| Az utolsó Árpád-házi király, III. András uralkodása. A legkorábbi írásos
emlékünk: a pápai tizedfizetésre kötelezett plébániák között említik a görcsönyit.
|
| 1335
| Miklós győri püspök elcseréli a birtokol Vörös Tamás újvári ispánnal.
VI. Kelemen pápa bullája az ispán kérésére 1345-ben külön búcsúban részesíti
a templomot.
|
| 1384 körül
| A legenda szerint Luxemburgi Zsigmond izgalmas kalandot él át a faluban
(más források alapján ez 1401-ben történik). Az Apponyiak veszik át a birtok
vezetését.
|
| 1400-tól
| A község igen gyakran cserél gazdát.
|
| 1463
| Hunyadi Mátyás állítólagos látogatása Aligvárinál és a Királylénián.
|
| 1543
| A török véglegesen elfoglalja Görcsönyt, városi címet adományoz és helyőrséget
állít. Ebből az időből származik az a mosdómedence, amelyet máig szenteltvíztartóként
használnak a hívek a templomban. Ez az egyik legszebb hódoltság kori emlék
Magyarországon.
|
| 1686
| A török megszállás vége. Az ősi templom a felszabadító sereg pusztítása
nyomán leég, a falu unitárius püspöki székhellyé emelkedik.
|
| 1702
| A birtokot, amely a kincstárra szállt, a jezsuiták vásárolják meg. Újjáépítik
a templomot, rendházat húznak fel, megvetik a mai kastélypark alapjait,
létrehozzák az első komoly téglagyárat.
|
| 1703-1704
| A Rákóczi-féle szabadságharc idején a szemben álló felek egymás után rabolják
le a falut.
|
| 1750-1753
| A területet meglátogatja a pécsi jezsuita rendház főnöke, Faludi Ferenc,
a XVIII. század magyar irodalmának legnagyobb alakja.
|
| 1773
| XIV. Kelemen pápa feloszlatja a jezsuita rendet. A birtok visszaszáll
a kincstárra, ahonnan Mihalovich József veszi meg. A templom siralmas állapotba
kerül, utóbb szentélyét alakítják át kápolnává. Mihalovich a volt rendházból
formál kastélyt magának.
|
| 1790
| II. József orvosa, Zwack doktor megalkotja az Unicumot. Görcsönyben 208
év múlva, február 14-én megalakul a kulturált Unicum-fogyasztást is zászlajára
tűző Bamba Club.
|
| 1805-1812
| Az új templom építése.
|
| 1847
| V. Ferdinánd magyar király (azaz I. Ferdinánd császár) mezővárosi rangot
adományoz Görcsönynek.
|
| 1848-49
| A forradalom bukásával Görcsöny osztályrésze ismét a sarc és a beszállásolás.
|
| 1859-60
| A Mihalovich család tönkremegy. A birtokot a Benyovszkyak vásárolják meg,
és az övék is marad a második világháború végezetéig.
|
| 1880
| Földrengés a faluban. Néhány ház és kissé a templom is megrongálódik.
Emberéletben nem esik kár.
|
| 1882-1891
| Az átépítés alatt álló pécsi Székesegyházból a purizmus áldozatául esett
felszerelések egy része a templomba kerül.
|
| 1901
| I. Ferenc József, Ferenc Ferdinánd román trónörökös látogatása a faluban
a "pécsvidéki" hadgyakorlat alkalmából.
|
| 1913
| Megnyílik a Pécs-Harkányi (Donji Miholjaci) vasútvonal. Mindössze 63 évig
működik.
|
| 1914-18
| Az első világháború. A bevonuló görcsönyiek több mint fele odavész. A
helyi Vöröskereszt 1917-ben alakul meg.
|
| 1928
| Görcsöny villanyvilágítást kap.
|
| 1929-33
| A faluban dolgozókat is érzékenyen érinti a világgazdasági válság.
|
| 1938-tól
| Zsidótörvények. A község maroknyi izraelita lakosságának idővel nyoma
vész.
|
| 1943.január
| A 2. magyar hadsereg (köztük görcsönyiek) pusztulása a Don-kanyarban.
|
| 1944.márc.19.
| A németek megszállják Magyarországot.
|
| 1944.dec.2.
| A szovjetek megszállják a falut.
|
| 1950
| Jakováli Hasszán pasa dzsámiját (amely addig a Megyei Kórház kápolnájaként
működik) múzeummá alakítják. A keresztény berendezést Görcsöny és Regenye
kapja.
|
| 1953
| A középparasztok, kulákok meghurcolása. Lassú elvándorlás kezdődik.
|
| 1954
| A téesz megalakításának kísérlete. Az új gazdálkodási forma ekkor még
csak két és fél évet él.
|
| 1956
| Forradalom és szabadságharc.
|
| 1957
| A téesz megalakításának újabb, ezúttal eredményes kísérlete.
|
| 1958
| Fölépül a mai iskola.
|
| 1959
| A Re-i kegykép másolata a templomban mai helyére kerül.
|
| 1972
| Átadják az óvodát és a Postát.
|
| 1973
| Bemutatják a Pelikán lakótelep terveit. A szövetkezet egy év múlva tartja
első közgyűlését, majd megkezdődik az építkezés.
|
| 1974
| Üzembe helyezik az üzemanyag-töltő állomást.
|
| 1990
| Az első szabad önkormányzati választások. A polgármester: Barna László.
|
| 1992
| Időközi polgármester választás: új polgármesterünk: Grünwald Géza.
|
| 1999
| Görcsönybe elérkezik a gáz.
|
| 2002.októberi
| önkormányzati választások után Koncz István a polgármester
|
| 2003. március 30.
| Görcsöny weblapja elindul!
|
