A vasút gondjai fájdalmasan érintették a lakosságot. Újra lelassult a posta (a vonal kiépítéséig azelőtt is lovas postakocsik hozták-vitték a küldeményeket), és a gazdaságilag nagyobb jelentőségű teherszállító vonatokat sem lehetett indítani-fogadni. Nem elsősorban a bombázások következtében megsérült vágányhálózat miatt (bár átmenetileg az is hátráltatta az üzemet), hanem mert a pécsi fűtőház mozdonyainak 95 százalékát elhurcolták, a maradék pedig hasznavehetetlen állapotban vesztegelt. Egyedül az élelmiszer-ellátás volt egy darabig még kielégitő, de ez is elsősorban azért, mert Görcsöny ilyen szempontból önellátónak minősült.
Az 1945. november negyedikéről ismert választási eredmények szerint az NPP-re egy, a PDP-re kettő, az MKP-ra 82, az FGKP-ra 270, az SZDP-re pedig 123 szavazat érkezett¹⁷⁴ . A legtöbb voksot tehát a Független Kisgazdapárt kapta, ők nyerték Görcsönyben is a nemzetgyűlési választásokat.
A földosztás után, 1946. augusztus 8-án a faluban 190 juttatottat telekkönyveztek¹⁷⁵ . 1948-ban a helybéli fiókiskola két tanítóval és két tanteremmel működött. 75 tanulója volt.

¹⁷⁴ Faragó Gyula: Az 1945-ik évi nemzetgyűlési választás adatai a statisztika tükrében. Az SZDP Statisztikai Hivatala, Budapest, 1946.
¹⁷⁵ M. Somlyai Magda: A földreform. Kossuth Könyvkaidó, Budapest, 1965.

Az átvonuló front és azt követően a beszállásolás a legnagyobb mértékben próbára tette a község emberi és anyagi erejét. A szovjet hadsereg elrekvirált szinte minden, még megmaradt, mozdítható értéket. A föllelhető készletek lassan elolvadtak. A Nemzeti Bizottság többször sürgette a főispánnál az ellátás javítását. A főispán, mint a vármegye közellátási kormánybiztosa engedélyezte búza és rozs kiutalását, de a viszonylag nagy mennyiségű gabona sose ért Görcsönybe: vonattal kellett volna szállítani, és a vasút még romokban hevert.

,,A magyar dolgozó nép felszabadulásának ünnepe, 1953. április 4-e egybeesik a katholikus egyház nagyszombati ünnepével, amelyen a római katholikus egyház u.n. feltámadási körmeneteket szándékozik tartani. A tanácsoknak biztosítani kell, hogy ezek a körmenetek ne zavarják a felszabadulási ünnepségeket.
A tanácsok feladata, hogy helyes politikával a tömegek leválasztása területén minél nagyobb eredményekre törekedjenek és érjenek el.¹⁷⁶ "
Érdekesség, hogy 1952-ben még javában folyt a hittanoktatás Görcsönyben. Keresztesről 20-an, magából a faluból pedig 51-en jelentkeztek a tanév elején a tankötelesek közül. Előbbiekből egy sem maradt ki, utóbbiak közül 47-en végeztek. Tehát gyakorlatilag az egész iskola beiratkozott...

¹⁷⁶ Húsvéti ünnepekkel kapcsolatos utasítás a Járási Tanács VB elnökétől, 1953.

Az államosítások beindultával egy időre - általános elégedetlenségtől kísérve - becsukták a malmot. A verdikt imígyen szólt:
,,Felkérem Tanácselnök Elvtársat, hogy a községe területén leállításra kerülő malomügyet szigorúan bizalmasan kezelje.
A leállítási intézkedés döntő politikai jelentősége a falu szocializálási kérdéseiben domborodik ki, melyen keresztül dolgozó parasztságunkat az államosított malomipar felé irányítjuk, ahol parasztságunkat az állami szektor dolgozói politikai nevelő munkával fogadják. {...} Az osztályharc falura előretörése megkívánja, hogy parasztságunk politikai nívóját feltétlenül emeljük, és az államosított malomüzemek vannak hivatva ezen kérdések ellátására.¹⁷⁷ "
A beszolgáltatásokkal elvonták a forrásokat, tovább romlott az élelmiszer-ellátás. 1953 júniusában a kenyérkeret napi 599 kilogramm volt.
,,Községe részére június hónapban 510 liter tejet állapítottam meg, mely napi bontásban 17 liter. Felhívom azonban, hogy értesítse a tejüzem vezetőjét, hogy az általam kiadott tejkeretet mindenek előtt kisgyermekeknek és nem utolsó sorban a napközi otthonok ellátására adja ki.¹⁷⁸ "
Az első termelőszövetkezet 1954 áprilisában alakult meg a felszabadulás tiszteletére, de '56-57-ben feloszlott, és nem volt jogelődje a későbbi szövetkezetnek. (Az 1957. március 1-én jött létre, lényegében ugyanazon a 2332 katasztrális holdon¹⁷⁹, amelyen gróf Benyovszky Rudolf parasztjai gazdálkodtak.) A terület határának a Pécs-Harkány vasútvonal számított, a mezőgazdasági kistáj is itt vált ketté: a keletre fekvő dombos, és a nyugatra eső, változatos domborzatú területre¹⁸⁰ .

¹⁷⁷ Leirat a Járársi Tanács VB. Terv- és Statisztikai Csoportjától, 1951.
¹⁷⁸ Rendelkezés a Járási Tanács VB. Kereskedelmi Csoportjától, 1953.
¹⁷⁹ Egy katasztrális hold 1600 négyszögöl.
¹⁸⁰ Annak idején a vasútvonalat éppen úgy jelölték ki, hogy az az egyházi és grófi nagybirtok között húzódott.

A téesz-szervezést különben az akkoriban kelt pártbizottsági jelentések rendre nehézkesnek és rendkívül lassúnak találták. A folyton példaként állított ,,szomszédvárban", Pellérden például már 1948-ban volt téesz. 1952-ben pedig a pécsi járásban 26 helyen működött szövetkezet¹⁸¹.
Ugyanekkor új szóval kellett megismerkedni: kulák. Számba vételüket a központi akarat sürgette.
,,Feltétlenül szükséges a jelenlegi kulákfogalom felülvizsgálata, és a kulákokról végleges jegyzék készítése. {...} Eszerint kulák az, akinek tulajdonában, bérletében, haszonbérletében lévő földterület (a kertet, gyümölcsöst 4-szeres, a szőlőt 5-szörös területtel számítva) 25 katasztrális holdat eléri vagy meghaladja. Akinek cséplőgépe, elemi- vagy gépi erővel hajtott munkagéppel rendelkező ipari üzeme (malom stb.) volt, vagy van. Továbbá aki kereskedést vagy vendéglátóipart folytatott, vagy folytat.¹⁸² "
Újabb gyötrelmes évek után változott a hivatalos álláspont.
,,Felhívom Elnök Elvtársat, hogy a kulákká minősített középparasztok rehabilitálásával kapcsolatos gyűlések, bizottsági ülések jegyzőkönyv-másolatait, valamint az alábbi adatokat hozza szeptember 8-án reggel nyolc órára minden körülmények között, ha kell futár útján is terjessze fel {...}^{183 .} "
A Községi Tanács ekkor kérdést intézett a felettes szervhez, hogy mi az adatszolgáltatás célja. A válasz nem késett sokáig.
,,{...} Az adatokra azért van szükség, hogy esetleg a rehabilitáltakkal korábban történt törvénysértéseket felülvizsgálják¹⁸⁴ ."

¹⁸¹ Hivatalosan 1960. január 26-án lett termelőszövetkezeti község Görcsöny. Keresztespusztán már 1948-ban megalakult 15 családdal és 124 kat. hold földdel az újgazdák szövetkezete.
¹⁸² Járási Tanács Vélgrahajtó Bizottságától. Tárgy: kulákfogalom meghatározása, 1953.
¹⁸³ Utasítás a kulákká minősített középparasztok rehabilitálásra a Járási Tanács VB Elnökétől, 1955. A kért adatok mindent szába vettek ezekkel az emberekkel kapcsolatban.
¹⁸⁴ Tájékoztatás a Járási Tanács VB-től, 1956 szeptemberében.

A megpróbáltatások csökkentették a mezőgazdasági dolgozók számát, a faluból megindult a lassú elvándorlás. Akadt, aki amiatt lett kulák, mert 5 hold szőlőt bérelt, egy másik sorsüldözött pedig apósa állítólagos szederkényi malma miatt bűnhődött.
Kellő éberséggel vizsgálta a tanácsrendszer az egyház rendezvényeit.
,,Felhívom Elnök Elvtársat, hogy kísérje figyelemmel a községe területén folyó havi június hó 12-én megtartandó úrnapi körmenetet. A körmenet megtartásáról küldjön d.f.é. június hó 13-ig jelentést az alábbi szempontok szerint:
a.) az úrnapi körmeneten részt vevők száma.
b.) ebből hány férfi, hány nő, és hány gyerek.
c.) milyen hatással volt a körmenet a dolgozó parasztságra¹⁸⁵ ."

¹⁸⁵ Utasítás a Járási Tanács VB Elnökétől, 1955.

Görcsönyben országos viszonylatban is az elsők között rendezte sorait a hatalom. 1957 elején már újra élt a párt helyi sejtje, és az ezzel foglalkozó archívumokban föllelhető, hogy az akkori tanácselnök példamutatóan működött együtt a pártaktívákkal.
Talán csak a nemzeti ünnep, március 15-e közeledtével nőtt ismét érezhetően a feszültség. Mint minden ügyben akkoriban, úgy ebben is az MSZMP Járási Ideiglenes Intéző Bizottságának szava volt a döntő. Az operatív testület sietett is hamar közvetíteni a legfőbb hatalom ma már megmosolyogtató, de akkor nagyon is komoly akaratát:
,,Az egész magyar nép nyugodt és békés alkotómunkája biztosítása érdekében a Központi Vezetőség harci készültséget rendelt el¹⁸⁶ ."

¹⁸⁶ A Járási Operatív Bizottság rendelete a március 15-i rendkívüli állapotról, 1957. március 11.

A begyűjtési rendszer hatására, az ötvenes évek közepére kivérezett a község. A hivatalos jelentések ugyan fejlődésről lelkendeztek, de a lobogás mögött az MKP¹⁸⁷ Központi Vezetőségének 1953-as, júniusi határozatai ellenére nyomorúság volt és fáradt beletörődés. De hisz a halaknak sincs más fegyverük, mint hogy a támadó befejezi egyszer...
Az 1956-os helyi eseményeket, pontosabban jelentős passzivitást sokan úgy értékelték, hogy az megfelelt a faluban akkoriban uralkodó, írásos formában is föllelhető közvélekedésnek, melyszerint: ,,mindegy, hogy milyen rendszer lesz, ki lesz az úr, kenyér akkor is kell!" Más megállapítások szerint a kommunista mozgalom viszonylag erősebb hagyományai magyarázták az itt lakók óvatosabb magatartását. A tisztánlátás érdekében az addig eseménytelen faluba már október 24-én érkezett egy levél, amely igyekezett elejét venni a forradalom kiszélesedésének: ,,A párt központi vezetősége és a kormány együtt Budapest öntudatos munkásaival mindent megtesz, hogy a fasiszta csőcselék lázadását, fosztogatását megakadályozza. {...} Nem kevesebbről van szó, mint a munkás-paraszt hatalom megdöntésére szervezett ellenforradalmi bandák cselekményeiről, szabotázsairól, lázító tevékenységéről. {...} Még egyszer felszólítok minden elvtársat, hogy személyes felelőséggel akadályozzák meg, hogy a rendbontás a vidéki városokra, községekre kiterjedjen¹⁸⁸ ."
- Ma már kétségtelenül megállapítható, hogy 1956. november 4-én a Szovjetunió {...} másodszor is felszabadította hazánkat - olvassuk az egykorú iratban. Görcsönyből is többen vettek részt az 1956. november 9-i, Széchenyi téri nagygyűlésen, ahol Marosán György mondott beszédet. 1957 tavaszán azután megkezdődött a kommunista párt, az MSZMP szervezeteinek megalakítása.

¹⁸⁷ Magyar Kommunista Párt. A párt 1948., a fordulat (Petri György kifejezésével: a felfordulat) évében, meghamisított választási eredménnyel ragadta magához a hatalmat.
¹⁸⁸ Apró Antalnak a Minisztertanács elnökhelyettesének utasítása az összes végrehajtó bizottságnak, 1956. október 24.

Ahogy a proletárdiktatúra ismét magára talált, követelőzőbb lett, és határozottabb. Visszavonta a korábban tett engedményeket is.
,,{...} Felhívom, hogy azokban a községekben, ahol október 23-át követően a tantermekben és az iskola egyéb helyiségeibe egyházi jelvényeket helyeztek el, azokat a tantestület vezetőivel együttesen távolítsa el¹⁸⁹ ."
Görcsöny tanácselnöke nem késlekedett testületét megtisztítani¹⁹⁰. Az irányelveket ismét a járás adta ki:
,, {...} Szükséges, hogy a legnagyobb körültekintés mellett, a bizalmas jelleg teljes betartásával a helyi MSZMP Intéző Bizottság elnöke bevonásával minden egyes községi tanácstag ellenforradalom alatti ténykedését megvizsgálni és a vizsgálat alapján hozzám jelentést adni¹⁹¹."
A kereskedelem eddigre kikerült a magánkézből. Az áruellátást Görcsönyben a földművesszövetkezet biztosította, igen szerény színvonalon. A közlekedésben a remélt fejlesztések elmaradtak. Azok az elképzelések, amelyek szerint a Pécs-harkányi vasútvonal HÉV-ből fővonallá vált volna, idővel elhaltak. A sinek gyakorlatilag a II. világháborút követő részleges csere állapotától romlottak egészen a járatok 1976. évi megszüntetéséig. Ugyanakkor a lassan élénkülő személygépkocsi-forgalomnak jót tett a Pécs-vajszlói út felújítása. A buszközlekedést a Pécsi Autóközlekedési Vállalat, az AKÖV szervezte, napi két-két járattal. A faluközpontban buszvárót emeltek.
Az orvosi ellátás, nem sokat változott a háborút megelőző időkhöz képest. A görcsönyi körzeti doktorhoz hat falu tartozott és közel négyezer ember¹⁹² . A bábasszonyt viszont már szülésznőnek hívták.

¹⁸⁹ A Járási Tanács VB rendelkezése, 1957.
¹⁹⁰ Varga János: Mai puszták népe, Pannónia Könyvek Pécs, 1991.
¹⁹¹ Utasítás a községi tanácsok ellenforradalmi tevékenységének vizsgálatáról a Járási Tanács VB elnökétől, 1957. Az 1945 és 1957 közötti községi levéltári anyagok közlésére Lévai József szíves segítségével kerülhetett sor.
¹⁹² 1954-es adat.

A szociális ellátást nyújtó intézmények az ötvenes évek elején honosodtak meg Magyarországon. Az első baranyai szociális otthon Keresztespusztán létesült. Az épületet egy egykori nyaraló házból alakították át, hatvan ember elhelyezésére nyílt benne lehetőség. Később, 1958-ban az úgynevezett egy-tégla akcióval bővítették¹⁹³ . Új épületrészt alakítottak ki, ahová további tizenöt rászorulót kvártélyoztak be¹⁹⁴.
Ezekben az években Görcsönyben egyáltalán nem volt még közüzemi vízellátás. A villanyvilágítást viszont csaknem minden házba bevezették. A pécsi járásnál pedig műemléki nyilvántartásba vették a klasszicista¹⁹⁵ stílusú templomot.

¹⁹³ Ez gyakorlatilag a községi tanácsok anyagi hozzájárulását fedte.
¹⁹⁴ 1967-ben újabb bővítésre és korszrűsítésre került sor, befogadóképessége ekkor emelkedett nyolcvanra.
¹⁹⁵ Valójában klasszicizáló késő barokk.