Re egy egészen kicsi falu Olaszországban, északon, a svájci határ közelében. XI. században épült templomának külső falát azonosítatlan festőtől származó Mária-freskó díszítette.¹⁹⁶
A képet 1494. április 29-én Giovanni Zucuno dührohamában kővel megdobta. Másnap vették észre az emberek, hogy a helybéli férfi támadása nyomán keletkezett sérülésből vér csordogál. A jelenlévők valami egészen különleges illatot is éreztek. A vér érintése pedig csodálatos gyógyulásokat eredményezett.

¹⁹⁶ Utóbb e kép köré építettek újabb teplomot

A Re-ből jött kéményseprő, Franczin Péter 1687-ben telepedett le Budán. Miután egy járvány idején megmenekedett a családjával, 1695-ben elzarándokolt szülőfalujába, és megszerezte a vérző Madonna olasz festő által készített másolatát ¹⁹⁷.
Visszatérve Budára, tiszteletére fakápolnát emelt, amely 1723-ban leégett. Viszont a kép épen maradt, és a várbeli jezsuita kollégiumba került. A mai krisztinavárosi templom helyén épült föl az új kápolna, ahová egy következő másolatot helyeztek. Az eredetit¹⁹⁸ a jezsuiták görcsönyi rendházukba küldték. A rend 1773-as feloszlatása idején került a Madonna a régi templomba, majd az újba. A bejáratnál függött, és az idők folyamán sötét tónusúvá vált. Itt fedezte fel 1957-ben dr. Rogács Ferenc, a pécsi egyházmegye későbbi püspöke, s került aztán a Molnár János esperes útján a Szépművészeti Múzeum restaurátorához¹⁹⁹, majd 1959-ben a Megyei Kórház kápolnájából kapott oltárra²⁰⁰. Molnár plébános pedig 1970-ben kieszközölt egy darabkát a kendőből, amellyel annak idején fölitatták a vért.

¹⁹⁷ Egy forrás szerint maga festette, de erre több cáfolat van.
¹⁹⁸ Kákai Szabó György restaurátor megállapítása.
¹⁹⁹ A legenda szerint a restaurálásra a falubeliektől gyült össze a pénz. Az ide vonatkozó, megható elbeszélések, sajnos, csak részben fedezik a valóságot. Egy följegyzésből tudjuk, hogy az adakozás nehézkesen haladt, és az e célra fordított 5000 Ft-ot Molnár esperes egy magát megnevezni nem akaró hívőtől kapta.
²⁰⁰ A Jakováli Hasszán dzsámi 1955-ig működött kápolnaként. A keresztény berendezés Görcsönybe és Regenyébe került.

Molnár János egyébként maga is külön fejezet a görcsönyi templom történetében. 1939-ben beteges fiatalemberként vette át a szolgálatot. Villany már volt a templomban (ide is 1928-ban vezették be), de az épület leromlott állapotban volt. Az új lelkipásztor neki is látott a felújításnak. A díszítőfestést Vass Bertalan, a diadalív és a szentély angyalos freskóját pedig Gebauer Ernő festette. Gebauer népszerű alkotója volt a múlt század középső szakaszának - a plébánia igazi ,,nagyágyút" szerződtetett vele ²⁰¹.
A falfestményen számtalan egykori és mai görcsönyi arcmása fedezhető fel ²⁰². A diadalív jobb oldalán látható a fiatal plébános, akit a művész tudtán kívül örökített meg. Ekkoriban ugyanis Molnár atya gyomorvérzéssel kórházban feküdt, és hívei így akartak emléket állítani neki. Hála Istennek utóbb fölgyógyult, és 1974-ben bekövetkezett haláláig szolgált Görcsönyben. Időközben Szent Anna és Szent József oltárképeit is elkészíttette, 1972-ben. Szorgalmasan gyűjtötte a templomra és a falu múltbéli hitéletére vonatkozó adatokat, és szerkesztett egy templomtörténetet, amely kéziratos formában maradt ránk. Legfőképpen a re-i kegykép másolata izgatta. Először 1957-ben helyeztette oltárra. Az akkori gyülekezési tilalom miatt a máriagyűdi körmenetet nem lehetett megtartani, így június 23-án e festmény előtt imádkozhattak a görcsönyiek.
Jóformán a kép minden titkát a plébános lelkesedése és szorgalma segített megfejteni. Talán egyetlen pont maradt homályos, amelyet máig nem tisztáztak a krónikások: miért a faluba került a kép, amikor pedig a jezsuitáknak volt Pécsett temploma? Valószínűleg el akarták rejteni.

²⁰¹ Legismertebb munkái Gázi Kászim pasa dzsámijának (ma: Belvárosi templom), és a Temetőkápolnának falfestményei Pécsett. De ő készítette az Ágoston téri szentély képeit is. Nevéhez fűződik még a Király utcai volt ,,Nagy Csemege" (1952), és a néhai Park- és az Uránia mozi, az Alpár Ignác-féle Hadapród Iskola (ma: az Orvostudományi Egyetem központi épülete) festése. Utóbbi munkája az avatatlan felújítás alatt megsemmisült. Csorba Csaba: Pécs. Panoráma magyar városok, Bp., 1983.
²⁰² Dr. Tényi Jenőé is, aki egy időben az Országos Körzeti Orvosi Intézet igazgatója volt. Bertalan Tamás közlése nyomán.

Görcsöny új iskolája 1958-ban épült, 1 millió 388 ezer forintos költséggel. Az étterem és konyha létesítése ezen belül 322 ezer forintot tett ki. A kivitelező, a Komlói Építőipari Vállalat a kor szokásainak megfelelően munkaverseny és felajánlások eredményeképp 1958. november 7-ére készült el vele ²⁰³.
1962-63 telén összevonásokkal országszerte megszüntették a kicsi, nehezen gazdálkodó, életképtelen téeszeket. Így egyesült e területen is a görcsönyi, a regenyei és a szőkei szövetkezet, megalapozva ezzel a sikeres gazdasági egységet ²⁰⁴.
Az elvándorlás üteme ekkorra valamelyest lelassult, de a falut az öregedő népességűek között tartották nyilván.

²⁰³ A pécsi járás 25 éve. Pécs, 1972.
²⁰⁴ Orovicza Józsefné: A termelőszövetkezetek története. In.: Pécs-Baranya 100 éve. MTESZ Pécs, 1996.

A Művelődési Ház 1970-ben készült el, és a felszabadulás negyedszázados évfordulójára adták át. A sajtó gazdag tervekről, korszerűségről és színes programokról cikkezett.
Az épületet a Görcsönyben gyártott téglából emelték. A magántulajdonú gyár a második világháború után elég viszontagságos sorsot tűrt. Az államosítást követően először a község vette át, majd a Téglaipari Nemzeti Vállalatot és jogutódjait túlélve a Baranya-Tolna Megyei Téglaipari Vállalt kezelésbe került. A hatvanas években 35-50 dolgozója volt. Az új üzem (ma kozmetikai gyár működik a helyén) 1969 I. félévében még a próbák időszakában tartott, működése 1972-re teljesedett ki. Ekkor kétszáz embert foglalkoztatott. Nem csak a környékből, távolabbról is vonzott munkásokat ²⁰⁵.

²⁰⁵ Nagyméretű blokktéglákat gyártottak.

Meg kell említeni a rövid életű Építő Ktsz.-t 1953-ban²⁰⁶ kezdte működését. Létrehozása a téglagyár által előállított termékek piacának megteremtése, a beinduló építkezések és a foglalkoztatáspolitika szempontjait figyelembe véve logikus lépésnek tűnt. Ám a lakossági igények alacsonyak maradtak és az 1000 forint körüli bér is az ipari átlag alattinak számított. A ktsz. 1956-ban²⁰⁷ szűnt meg.
A görcsönyi vasút sorsa 1976-ban pecsételődött meg. Az új téglagyár²⁰⁸ megépítésével jelentősen megnőtt az áruforgalom, és a mezőgazdasági termények és állatok továbbításának is lényegesen egyszerűbb és főleg olcsóbb formája volt ez²⁰⁹. Utóbb a gőzmozdonyt is felváltotta a Dieselmotorvonat, majd a Piroskának becézett szerelvény. A gyenge személyforgalom miatt azonban már 1967-ben szóba került a felszámolás. A vonal az eredeti vágányhossz szerint a Pécs-Donji Miholjac tengely forgalmát volt hivatott levezényelni. Ennek a föladatának azonban - a Jugoszláviával megromlott viszony miatt - az ötvenes években sem tehetett eleget: a vonatok nem is közlekedtek a határon túlra. Véglegesen, az úgynevezett körzetesítési program keretében, 1968-ban jelölték ki a szakaszt megszüntetésre²¹⁰, de a végrehajtást bizonytalan időre fölfüggesztették. Hol volt már a dicsőséges pillanat, amikor 1913. július 17-én, reggel nyolc órakor befutott az első szerelvény, Szily László vármegyei főispánnal, Pécs polgármesterével és a főbírával, hogy Horacsek Endre akkori plébános Isten áldását kérhesse a vasútra. Bizony, az utolsó időszakban már semmit nem költött a MÁV fenntartásra Aztán egyszer csak a vonatok nem jöttek többé...²¹¹

²⁰⁶ Az alapítás pontos dátuma: december 1.
²⁰⁷ Május nyolcadikán oszlatták tél.
²⁰⁸ Átadásakor Délkelet-Európa legnagyobb téglagyáraként aposztrofálta a sajtó. Külön iparvágányt is építettek hozzá.
²⁰⁹ Egyes vélemények szerint az új téglagyár halálához hozzájárult a vasútvonal fölszámolása. A fő problémát persze a bataszéki óriásüzem átadása, a konkurencia és az alapanyag-hiány jelentette.
²¹⁰ A közlekedéspolitikai koncepciót rengeteg vita kisérte.
²¹¹ Az utolsó személyvonat augusztus 31-én közlekedett.

Hamarosan bezárt Kőszegi Gyula bácsi legendás becsületveszejtője is, amely a Téglagyár dolgozói mellett elsősorban a vasúton érkezők kiszolgálására törekedett. Hanem ekkorra már működött a mai Kastélypark Vendéglő, amelyet Presszós Kisvendéglő néven nyitott az ÁFÉSZ²¹². Valamelyest élénkült a közúti forgalom. Az 1945 utáni időszakban épült ki a Baksa felől leágazó, Kisdért bekapcsoló 3,2 kilométeres szakasz, és a hetvenes évek legelején a Szilvásig futó két kilométerrel elindult Szalánta felől az út Görcsönybe. Ugyanakkor még az 1972-ben megfogalmazott közlekedés-fejlesztési koncepció sem szólt az Ócsárd és Harkány megközelítését megkönnyítő vonal kiépítéséről. A buszok továbbra is mindössze két párban jártak naponta. A vasút megszűntével Ócsárd és a délebbre fekvő kis falvak elszakadtak volna a külvilágtól. A Pécs és Harkány közötti forgalmat sem bírta el a Szalántán átvezető út. Nem lehetett tehát tovább halogatni az Ócsárd felé vezető szakasz kiépítését. A felmérő munka 1974-ben, az építés '75-ben kezdődött. Mire az egykori Pécs-Donji Miholjac vonalat fölszámolták, már járható volt az Ócsárdon át Szaváig vezető, nyolc kilométeres út. Mindeközben a kultúrházban működött a huszonnégy tagot számláló Ságvári Endre Ifjúsági Klub.
Visszakanyarodva az időben: a községi tanács megbízásából 1972-ben fölépült a ma is használatos óvoda. A kivitelező az Új Március Mg. Tsz. volt, a munkálatokat egy évvel korábban, 1971 harmadik negyedévében kezdték. A szeptemberi műszaki átadást október másodikán követte a hivatalos és ünnepélyes. Az ötvenszemélyesre tervezett intézményt harminc gyermek vette birtokába. Ugyancsak ebben az esztendőben költözött új épületbe a Postahivatal. Éppen abba, amelyiket manapság is Postaként ismerünk. A régi hivatal amúgy az egykori uradalmi házban volt, a Kastélypark Vendéglőtől kissé nyugatra.

²¹² Kozma József elnöksége idején sokat fejlődött az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet. Átépült a központi és az ,,alsó" bolt is. Később a Görcsönyit összevonták a Pécsi Áfésszel.

A Pelikán lakótelep megszületésének első lépései is 1972-höz köthetők. 90 lakás fölépítésére ugyanis létrejött a Lakásépítő Szövetkezet. A tervek egy év múlva váltak nyilvánosakká, és a címer-madárról elnevezett szövetkezet máig ható ülése 1974. szeptember 10-én, 16 órakor kezdődött az ugyancsak újnak számító Művelődési Házban.
A lakótelep nemcsak a település-szerkezetet formálta át, de az egész község életében jelentős változásokat eredményezett²¹³. Itt épült először csatornahálózat, amelyre később a környező házak is rákapcsolódtak.

²¹³ Mivel még 1970-ben is csak 7,4% volt a vízmű-hálózatba kapcsolt lakások aránya a pécsi járásban, született egy olyan, titkos járási párthatározat, amely szerint bizonyos lakosságszám alatt nem lehetett vízművet létesíteni, fejleszteni. A Pelikán belépése azonban egyértelművé tette: a hatvanas évek végen épített törpe-vízmüvet bővíteni kell.

A Pelikán mindenképpen lendületet adott a község fejlődésének. Az addigi elvándorlás megfordult. A Hoffmann Antal vezette, jól menő téesz képes volt a faluba érkező agrárértelmiségiek felvételére, működött a Téglagyár, és elindult egy szintén máig tartó folyamat, az ingázás. A jó arányú tervek kivitelezése ugyan egy idő után lelassult, és úgy nézett ki, hogy néhány ház talán torzóban is marad, de a Lakásszövetkezet elnökeinek utánjárása, a beköltözni vágyók és nem utolsó sorban Hoffmann Antal kitartása végül meghozta gyümölcsét. Ugyan nem létesült kis erőmű, amely energiával, pontosabban fűtéssel látta volna el a telepet²¹⁴, sem uszoda²¹⁵, de máig elfogadható képet nyújtó lakókörnyezet igen.

²¹⁴ Az eredeti elképzelésekben szerepelt.
²¹⁵ Ez valószínűleg inkább csak legenda. Tervet nem sikerült föllelni róla.

De mi történt ez idő alatt a kastéllyal és uraival? Mint tudjuk, a birtokot közel 300 ezer koronáért vásárolta meg Benyovszky Lajos. 1907-ben bekövetkezett halála után az örökség Rudolfra szállt Móric nevét pedig attól fogva Siklóshoz kapcsolja a történelmi köztudat. Itteni területeit Rudolf többnyire bérbe adta, és inkább csak édesanyja meglátogatására utazott nagylégi²¹⁶ birtokáról olykor Görcsönybe ²¹⁷.
A szerb megszállók a kastély számtalan értékét elhurcolták vagy elpusztították. Móric ekkor átvette a görcsönyi uradalom kezelését, felügyelőt és számvevőt állítva élére, megszilárdítva gazdaságát²¹⁸. A húszas évek második felében visszaállt a bérleti rendszer. A feljegyzések szerint minden bérlő (Lengyel József, Göbel Péter etc.) tönkrement. Egyedül egy amúgy is egészen kivételes ember: Schwarcz Mór tudott megbízhatóan gazdálkodni²¹⁹.
Időközben meghalt a Nagyasszony, Ocskay Erzsébet. Az Amerikában és Európa több országában sokat utazgató, éles eszű hölgyet 1931 októberében, a görcsönyi templom kriptájában temették el²²⁰.
Rudolf a második világháború idejére Nagylégre húzódott vissza, ahonnan a harcok elvonultával a pozsonyligeti táborba telepítették ki. Az egyébként végtelenül jámbor és jó szándékú művészembert életben hagyták, de birtokait államosították. Végső napjait egy kegyelemből átengedett, sötét szobácskában tengette, és festményeinek eladásából tartotta fönn magát. 1955 karácsonyán, Nagylégen talált végső megnyugvást.

²¹⁶ Csallóköz; ma Szlovákiához tartozik.
²¹⁷ A kastély mását viszont megépíttette Nagylégen.
²¹⁸ A Baranyai-Bajai Szerb-Magyar Köztársaság bukása után.
²¹⁹ A zsidótörvények megjelenéséig. 1941 novembere után az iratokban nyoma vész: tudjuk, hogy elhagyta az országot. Molnár atya följegyezte: cselédei megsiratták, olyan jól bánt velük. Különös szeretet lakhatott benne: renováltatta a rádfai temetőben lévő keresztet, amelyet 1939. augusztus 6-án, tábori mise keretében tömeg jelenlétében áldottak meg. (Ő maga nem volt kikeresztelkedett: a Baksán működött zsinagógába járt.) .
²²⁰ A kastély 30-as évek végi átépítését már nem élte meg. A windsori stílus a néphit szerint valamiféle szerelem jelképe volna. Benyovszky Mórictól tudjuk: ez nélkülöz minden alapot.

A szovjet megszállás földúlta a kastélyt, de viszonylag épen maradt ahhoz, hogy a Meszhart²²¹ üdülője legyen. A kilencvennégyszobás épületet azonban hagyták lepusztulni, így pihenőháznak alkalmatlanná vált. Iskola lett, rövid ideig kultúrházként, moziként használták, de nem költöttek rá, így raktárrá, csirkekeltetővé romlott. Később, amikor már hullott a vakolat, és a gyönyörű parkettát is fölszedték, életveszélyesnek nyilvánítottak; de jogcím nélküli lakók foglalták el a használható részeket.
Tudunk olyan elképzelésről, amely az ötvenes évek végén textilraktárt álmodott az ódon falak közé ²²². A tanács, nem lévén pénze a felújításra, elbontotta volna, de erre nem adott engedélyt a megye. Az áldatlan állapotok 1962-ben fordultak meg, amikor épp a Megyei Tanács szociális otthon kialakítását határozta el. Az ötmillió forintot emésztő munkálatok 1964-ben kezdődtek²²³, és az épületet új rendeltetésében 1965. szeptember 26-án adták át a százhúsz beköltözőnek²²⁴. Az tervek úgy szóltak, hogy az otthon teljesen önellátó lesz: 30 holdon gazdálkodik, 100 sertéséből hetente vág, naponta friss tejet szolgál fel, és a 15 holdnyi gyümölcsösben és kertészetben megterem minden.
A környezet szebbé tételére pályázatot hirdettek a Kertészeti Főiskola hallgatói között. A jezsuiták által alapított, harminc holdas parkot azonban torzójából nem lehetett már helyreállítani. Tudunk olyan tanúról, aki tehetetlen szemlélőként jelen volt a különleges, trópusi fák kivágásakor és eltüzelésekor. Ezzel együtt a főiskola hallgatói megtették, amit meg megtehettek. Kialakították a mesterséges tavat(1966) ²²⁵ is

²²¹ A DGT utóda. A szénbányák 1946-os államosításától 1952-ig működött, magyar-szovjet vegyes vállalat volt. Krisztián Béla: Feketekőszén-bányászat. In.: Pécs-Baranya 100 éve.
²²² Szalai János: Ez a kaslély eladó! Dunántúli Napló, 1956. augusztus 26. A cikkek Dallos Ibolya gyűjtései.
²²³ P.J.: A görcsönyi kastéylban. DN., 1964. május 16.
²²⁴ Szociális otthont avattak Görcsönyben. DN. aznapi szám.
²²⁵ Sokáig fürödni is engedték benne a falubelieket. Dömös Géza közlése nyomán.

A Takarékszövetkezet, a szomszédos sorházak, a bolt és a benzinkút megépülése, a Hársfa, a Petőfi utca kialakulása formálta tovább a falu képét. A régi település és az új telep összenőtt. 1999. november 5-én megjött a gáz, és erősödni látszik a tendencia, hogy a közeli városból egyre többen teremtenek itt maguknak otthont. Két évvel ezelőtt megszűnt a téesz, a földterületeket a Bólyi Rt. műveli. A lakások kétharmad részében van kábeltelevízió, negyvenkét százalékában telefon²²⁶. A gyermeket vállalók száma csökken, a 14 év alattiak aránya tizenegy százalék. Tizenöt évvel ezelőtt az általános iskolába járók aránya nagyobb volt ennél. A község határain túlnő a női kórus, a foci- és a sakkcsapat híre²²⁷.

²²⁶ Baranya Megye Kézikönyve. Pécs. 1997.
²²⁷ Vezetőik a könyv megjelenésekor, sorrendben: Madari Antalné, Gadó Márta. Dömös Géza.